Jenei Károly: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és beolvadt vállalatai 1. kötet : Közgyűlés, Igazgatóság, Ügyvezetőigazgatóság, Felügyelőbizottság, Ipari titkárság iratai és projektumok 1. rész : Repertórium (Levéltári leltárak 32. Budapest, 1965)
OIdalszám - 2
vitelére ideiglenes igazgatóságot választott, mely a váltó- és jelzálog üzletágak bevezetésével a bank alapszabályszerü működését megindította. 1843 júniusában pénztárjegyek alapján megindult a betétüzlet és a bank megkezdte kölcsönök folyósítását pesti és budai házakra. 1844-ben folyószámlát nyitott a Központi Vasúttársaságnak, mely az első magyarországi vasutvonalat építette. Majd ugyanebben az évben Széchenyi István kezességére 20.000 ft hitelt nyújtott a Pesti Hengermalom Társulatnak, 1845-ben pedig üzleti kapcsolatba került Kossuth Lajos Gyáralapitó Társaságával. A bank beváltotta az alapításához fűzött reményeket, a betétek állandóan növekedtek, ami az igazgatóságot arra birta, hogy uj részvények kibocsátását javasolja. Az alaptőke felemelése 1 millió ft-ra 1847-ben valósult meg. A banknak az 1847-48-as üzletév .elején a tartalékalappal és a betétekkel együtt 3 millió ft állt a rendelkezésére. Az igazgatóság a konjunktúrát kihasználva az előlegezési üzletágat kiszélesítette és pénzkészletének egy részét fémrészvények vásárlására fordito tta. Az 1848. március 15**i forradalom győzelme és az első felelős magyar minisztérium megalakulása után a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jelentős szerepet kapott. Kevéssel azután, hogy Kossuth Lajos átvette a pénzügyminisztérium vezetését, Havas Józseffel a bank alelnökével, bankjegyek kibocsátása ügyében tárgyalásokat kezdett, melyek június 17én szerződés megkötésére vezettek. A szerződés értelmében a magyar kormány 5 millió ft értékű aranyat és ezüstöt helyezett el a banknál, melynek alapján a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 12,5 millió ft értékben . . bankjegyeket bocsátott ki. Ezzel a bank jegyintézet lett. A Kossuth bankó első példányai 1848. augusztus 14*-én kerültek forgalomba. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jegyintézeti jellege azonban nem sokáig tartott. Amikor a kormány 1848.- december utolsó napjaiban Pestet elhagyni kényszerült, megszűnt a bankjegyek készítése. A kormány a bankjegynyomda berendezését és a kliséket Debrecenbe szállíttatta. A Pestre bevonult Windischgrátz "biztost" küldött a bank élére, aki a
