Jenei Károly: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és beolvadt vállalatai 1. kötet : Közgyűlés, Igazgatóság, Ügyvezetőigazgatóság, Felügyelőbizottság, Ipari titkárság iratai és projektumok 1. rész : Repertórium (Levéltári leltárak 32. Budapest, 1965)
OIdalszám - 7
Ezzel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagy ütemben folyó helyiérdekű vasút építkezéseihez a sinanyag folyamatos biztosításának a kérdése megoldódott, A banktőke bekapcsolódása viszont lehetővé tette a vállalat nagyarányú fejlődését és megerősödését. 1899-1900-ban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Wiener Bankverein segítségével a RimamuránySalgótarjáni Vasmű Rt megszerezte az Andrássy család vasércbányáit, vasmüveit, a zólyomi Unió Vas- és Bádoggyárat, a Hernádvölgyi Vasmüvek Rt-t, majd 1906-ban a Kaláni Bánya és Kohó Rt-t. Szintén a XIX. század végén került a bank érdekkörébe a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt* Az érdekközösségi kapcsolat másfél évtizede alatt a bányavállalat üzemeinek 300.000 q-ás évi termelése 1914-ben 24 millió q-ra emelkedett, a Kereskedelmi Banknak pedig tetemes profitot biztosított. A bank a XIX. század végén kísérletet tett arra is, hogy a másik nagy bányavállalatot a Magyar Általános Kőszénbánya Rt érdekkörébe bevonja* A nehézségekkel küzdő MÁK részére nagyobb hitelt folyósitott, a garamvölgyi bányák üzembehelyezése alkalmával kibocsátott részvények elhelyezését garantálta, majd bankári megállapodást kötött a bányavállalattal és kartellszerződést hozott létre a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt és a MÁK Rt között. Az érdekeltségi kapcsolat azoban nem volt hosszuéletü* A MÁK elutasította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fúziós terveit, a bankári megbízatást visszavonta és a Magyar Általános Hitelbankkal lépett érdekeltségi viszonyba. i A XX. század elején a bank kiszorult a Vörösmarty téri székházból. Ezért 1905-ben megvásárolta a Fürdő utca és Ferencz József tér /József Attila u.-Roosewelt tér/ sarkán lévő ingatlant, melyen a Diana fürdő állt, valamint a Mérleg utcáig terjedő objektumot és ezeken a telkeken építette fel uj székházát, melybe 1909-ben költözött be. Az intézet első gépipari érdekeltsége a Nicholson Gépgyár volt, melyet 1912-ben egyesitett a Schlick Vasöntődével és 8 millió korona alaptőkével létrehozta a 260Q munkással dolgozó Schlick-Nicholson Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt-t.
