Tökölyi István: Magyar Államvasutak Igazgatósága (Levéltári leltárak 26. Budapest, 1964)

vasútigazgatási ügyekkel már nem tudott kellőképen foglalkozni, ezért a minisztérium és az igazgatóság közé egy uj fórumot létesített, amelyet.igazgatótanácsnak nevezett el, s annak működését aß hatáskörét az 1874o évi 11494o számuj utasításával szabályozta

о Az igazgatótanács állt: egy elnökből, akit a közmunka és közlekedési miniszter nevezett ki, további öt tagból •ПоШа pénzügyi minisztérium egy kiküldöttéből, a közmunka és közlekedési minisztériumnak az államvasutak ügyeivel meg* bizott előadójából, a vasúti és hajózási főfelügyelőség főnökéből, két Vasúti forgalmi vagy kereskedelmi ügyekben jártas és az állami közigazgatás keretén kivül álló független egyénekből, akiknek egyikét a közmunka és közlekedési, másikat a füldmivelésij, ipar és kereskedelemügyi miniszter nevezte ki о . Az Igazgatóság belszervezete 1881. január 1én meg

változott о A Titkárságot Vezértitkárságnak, az osztályokat pedig Szakosztályoknak nevezték el, s ugyanakkor a vontatá

si osztályt gépészeti szakosztállyá * a számosztályt pedig pénzügyi osztállyá alakították át

0 A vezértitkárság vezetője vezértitkári, a szakosztályok vezetői pedig aligazgatói cimet kaptak

о Az 1874ben létrehozott igazgatótanács egy évtize

den át működött,, 1884• március 21-én kiadott miniszteri utasdfcás az igazgató-tanácsot megszüntette és a hatáskörét az igazgatósági összülésekre bízta. Az igazgatósági összülés egy elnökből, egy alelnökből és öt igazgatóból tevődött össze о Az összüléseken az emiitetteken kivül részt vettek a közmunka és közlekedésügyi miniszter által kine

vezett tagok, valamint az elnök által előadói tiszttel eseténként megbízott szakosztályvezetők is. Később az igazgatóság belszervezetét is jelentős mértékben átszerveztéko Az igazgatóság vezetőjét elnökigazgatónak nevezték el, s Tolnay Lajos igazgatót kinevezték el-