Bakács István: Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 25. Budapest, 1964)

AZ ESZTERHÁZY CSALÁD CSÁKVÁRI LEVÉLTÁRA

AZ ESZTERHÁZY CSALÁD CSÁKVÁRI LEVÉLTÁRA P,szekció, 185.-196., 1429. 236 iratcsomó, 877 kötet; 64.63, iratfolyóméter Bevezetés Az Eszterházy család csákvári ága 1875-ben vált ki a tatai ágból, amikor Eszterházy Móric /+1890/ Csákvár és Gesztes uradalmakból önálló hitbizományt létesített. /Vö.: 10.old. és I., III, melléklet,/ Legjelentősebb tagja Eszterházy Móric /+1860/ miniszterelnök, konzervatív politikus volt,akinek gyámgondnoki működése folytán a család hercegi és tatai ágára vonatkozólag is vannak iratok a levéltárban. A hitbizomány megalakulása után (Jesztes ós Csákvár uradalmaknak addig a tatai levéltárban őrzött iratait 'különválasztották, de a régi közös birtokigazgatás emlékeként még ma is vannak csákvári vonatkozású iratok a tatai levéltárbán, és kis,mértékben, de megfordítva is, a csákvári levéltárban is található kevés tatai vonatkozású anyag az 1875 előtti időből./Vö,: 5.old./ A csákvári levéltárat a család legutoljára a Komárom megyében fekvő Majkpusztán, az ottani kastélyban őrizte. Onnarí szállította be 1952 decemberében az Országos Levéltár és vette állandó megőrzésbe, mégpedig a hitbizományi törvény, alapján tulajdonként . A család az iratoknak csak kisebb részét rendeztette, az anyag túlnyomó részének rendezését az

1 Orsáágos Levéltár végezte el. P.185. a család rendezése, P.186,-196.' és 1429.- kevés kivétellel - az Országos Levéltár rendezésé.