Bakács István: Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 25. Budapest, 1964)
AZ ESZTERHÁZY CSALÁD TATAI LEVÉLTÁRA
P. szekció, 197-228 0 XVI0SZ0 - 1944 497 iratcsomó, 1 füzet, 461 kötet; 87o35 iratfolyóméter Bevezetés Az Eszterházy család tatai ága a XVIIIoszázad folyamán vált ki az ifjabb fraknói ágból* A fraknói ág őse Esterházy Miklós nádor /l. az Esterházy-nemzetség több ágra szakadása a XVi* században c. táblázatot az I.sz. mellékleten a /Fia, Ferenc /+1683/ semptei kapitány az ifjabb fraknói ág megalapítója /1 0 a II c szo mellékletet/» Utódai grófok voltak, mig az idősebb fraknói ág főágának tagjai 1712 óta örökölték az Esterházy Pál nádor által 1687-ben szerzett hercegi cimeto Ferenc semptei kapitány fia, József /+1748/ 1720=-ban megkapta a pápai uradalmat, testvérbátyja, Antal birtokát, akitől a Rákóczi-szabadságharcban való részvétele miatt kobozták el. 1727-ben pedig megvette a Krapff-családtól 343o524 ft-ért a tatai uradalmat, amit Krapffék 1697-ben a Csáky családtól vásároltak. József utolsó életben maradt fiuutóda, ugyancsak József, 1762-ben magtalanul halt el* Birtokait, köztük Tatát is, unokatestvérei, apja testvérének, Ferencnek fiái, Eszterházy Miklós /+I765/ és Ferenc /+1785/ örökölték. Ezeknek birtokosztálya folytán Miklós kapta Tatát, Ferenc pedig Cseklészt a hozzátartozó semptei uradalommal. így lett Mik lós a tatai , Ferenc pedig a cseklészi ág megalapitója . 1799-ben a tatai ágból való Eszterházy Ferenc /+1811/ es öccse, János /+1799-ben vagy azután/, valamint a cseklészi ágból való ifj.Ferenc /+1815/ között családi egyezmény jött létre, amelyben megállapodtak a tatai hitbizomány felállításában. Az uralkodó, I.Ferenc hozzájárulását 1801-ben a két tatai testvér köhül ekkor még életben lévő Ferenc kapta meg: ennek értelmében a hitbizomány Tata és Gesztes uradalmakat, Tata és Várallya mezővárosokat és Grébics pusztát foglalta magában.
