Bekény István: Sajtó Levéltár (1897) 1920–1944 (1950) : Repertórium (Levéltári leltárak 23. Budapest, 1964)

BEVEZETÉS

BKVÜZKTÉS. Ez a kötet a Magyar Országos Levéltár Sajtó Levéltár elnevezésű részének x^epertóriuma* A Sajtó Levéltár létrejöttét tekintve nem szerves képződmény. A hírszolgálati - a hírek összegyűjtésével, feldolgozásával,terjesztésével, ill. azoknak az illetékesek /az intézmények fenntartóinak/ rendelkezésére bocsátásával foglalkozó - szervek fondjainak összevonása révén az Országos Levéltárban jött létre* E fqndok összevonásét az azokat létrehozó szervek feladatainak, működési körének, legfelsőbb felügyeleti'viszonyainak és nem utolsó sorban irataiknak tartalmi hasonlósága indokolta* A Sajtó Le véltárba sorolt fondókat létrehozó valamennyi szerv feladata ugyanis a bel- és külföld felé irányuló hirszolgálat volt, és valamennyi - még ha nem is volt mind kimondottan állami - a központi kormányha™ tóságok egyre szorosabb és egyre közvetlenebb felügyelete és irányítása alatt fejtette ki te,/ékenységét, Sőt, még a szervek és irataik közötti formai különbségek is az összevonás mellett szóltak: csak a hirszolgálat különböző técl&ikfíi eszközeit alkalmazó szervek irataiból lehet hűségesen rekonstruálni, csak azok összehasonlitásával lehet nyomon követni ugyanazon hírnek sokszor igen-igen változatos sorsát a tárgyát képező esemény megtörténtétől annak a hírlapokban , a rádióban, a filmhiradóban történt Közzétételéig, ill. a bel- és külföldi "fogyasztók"-hoz való eljuttatásáig. Minthogy az igy összevont fondók kivétel nélkül a polgári korból származnak, már pedig a hirszolgálat ebben a korban már az államKormányzás és- államigazgatás fontos, sőt egyenesen nélkülözhetetlen kelléke, eszköze volt, a Sajtó Levéltárat a polgári kori központi üormányhatóságok levéltárai között helyeztük el. A Sajtó Levéltárba sorolt fondók iratai között tartalmukat tekintve két fő kategóriát különböztethetünk meg: éspedig az ügyviteli iratokat és a hiranyagnak,vagy műsoranyagnak nevezett iratokat, Az ügyviteli iratok a hirszolgálat valamely ágazatát ellátó szervek rendszeres működése során - jórészt épp a rendezeres működés pénzügyi, dologi, ügyviteli, üzleti és személyzeti feltételeinek meg-