Bekény István: Sajtó Levéltár (1897) 1920–1944 (1950) : Repertórium (Levéltári leltárak 23. Budapest, 1964)
D. MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEFONHIRMONDÓ 1924-1950.
nyomban kiterjesztették. Már a távírda, a távbeszélő és egyéb villamos berendezések ről szóló 1888. évi 31. törvénycikk 1« §~a kimondja, hogy *A távírda, a távbeszélő és a villamos jelzők felállítása, berendezése és üzletben tartása с. с az államnak fenntartott jogai közé tartoznak.* S lényegében ugyanez t fejezi ki a kereskedelemügyi miniszter 1927» április 5i 9357Л927. IC*M. XoSZo rendelete is, mely az időközben végbement technikai haladásnak magfelelően kiterjeszti az állasnak ezt a fenntartott jogát az olyan berendezésekre is, melyek "jeleknek, Írásnak, híreknek., képeknek és hangoknak villamosság utján, fémvezeték nélkül vagy fémvezetéken nagy váltakozásszámu áramok segítségével történő adására vagy vételére /rádió/ szolgálnak.* Mig a Telefonhírmondó 1893 о évi engedélyokiratában azonban az állami felügyeletet csak általánosságban emiitik, a Telefonhír mondó és Rádió'rt.nak az 1926 0 január 15i minisztertanács jóvá hagyásával kiadott engedélyokirata részletesen szabályozza ezt a felügyeletet. Jfemak értelmében a Telefonhírmondó ев Rádió rt. köte les legalább egy héttel előre összeállitani és jóváhagyás végett a ker eskedelemügyi miniszter által kinevezett müsorellenőrző bízottságnak bemutatni a leadásra kerülő műsort. Bnnek megfelelően csak olyan híreket lehetett leadni 9 melyek előzetesen le voltak írva s melyeket a leadó és a vállalat felelős vezetője aláirt. De ellen őrizte a minisztérium a vállalat gazdasági működését is, s ennek érdekében a vállalat igazgatóságába és felügyelőbizottságába egyegy tagot küldött ki о A rádióállomást és összes műszaki berendezéseit az állam saját költségén állit&4tta fel és tartotta üzemben. Az állam, illetve, a Posta tartotta nyilván a rádióelőfizetőket és szedte be havonként az előfizetési dijakat о A leadáshoz szükséges helyiségek építése, berendezése és a műsor szolgál galfctatás viszont a Magyar Telefonhírmondó és Rádió rt о feladata volt. Költségeinek fedezésére a részvénytársaság a beszedett előfizetési dijak 20 százalékát kapta mego A Magyar Rádió és Telefonhírmondó rt-. tehát viszonylagos gazdasági önállóságától és látszólagos magánjellegétől függetlenül éppúgy félhivatalos szerv volt, mint anyavállalata, a Magyar Távirati Iroda s éppoly hűségesen kiszolgálta az ellenforradalmi rendszer politikai, gazdasági és kulturális céljait, mint amaz. A Magyar Rádió és Telefonhírmondó rt. szerkesztőségeiben és