Bekény István: Sajtó Levéltár (1897) 1920–1944 (1950) : Repertórium (Levéltári leltárak 23. Budapest, 1964)

D. MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEFONHIRMONDÓ 1924-1950.

В./ MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEFONHÍRMONDÓ 1924 1950 A vezetékes rádió Ősét

s a Telefonhírmondót feltalálója, Puskás Tivadar 1893* február 15-én állitotta üzembe

e Az üzembehelyezés után néhány héttel a feltaléló meghalt, a Telefonhírmondó pedig Albert nevű fivérének tulajdonába ment át* ó kapta meg 1893* december 3-án a rendszeres közvetítésekre jogosító kereskedelemügyi minisztéг iumi engedélyt is

G Bbben az időben a Telefonhírmondó még a Posta vonalain továbbította híreit, az előfizetőknek a Postától kellett esetről- esetre kapcsolást kérniöko Ilyen körülmények között a Telefonhírmondó hírei csak a telefonelőfizetőkhöz juthattak el

9 de még ezek kapesolésa is lassú volt és nehézkes* Nyilvánvaló volt

? hogy a Telefonhir mondó csak ugy válhatik érdekes technikai találmányból jelentős hírszolgálati szervvé és rentábilis üzleti vállalkozássá, ha szerkesztőségét kibővíti, üzemét modernizálja é

в nem utolsó sorban, ha Önál

ló vezetékhálózatot létesito Ehhez azonban pénzre , tőkére lett volna szükség* Minthogy pedig a megfelelő összeget az államtól még csak kérelmezni sem lett volna érdemes, csak a magántőke jöhetett számításba. A rentábilisnak Ígérkező vállalkozásba Popper István.mérnöknek sikerült a magántőkét bevonnia о 1894ben Telefonhírmondó rt „né

ven részvénytársaságot alapított s rövidesen rendelkezésére is állt a megfelelő összeg* A Telefonhírmondó technikai felszerelése az Igazgatóság által műszaki vezetőnek kijelölt Svetics Emil mérnök munkálkodása révén gyorsan fejlődött; rövidesen már 5, összesen 70 kilométer hosszú hurokvonalon továbbították a híreket

e Az év végén a vonalhálózat hossza már eléri a 120 kilométert, egy év múlva 427 kilóméter, 1915-ben pedig már 1200 kilométer a vezetékek hossza. Az előfizetők száma 1894-ben 700 volt, husz év alatt pedig ennek már csaknem a tízszeresére nőtt, A Tanácsköztársaság megszüntette a Telefonhírmondó tőkés jellegét: az üzemet szocializálta és állami kezelésbe vette* Az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban a Telefonhírmondónak a háború alatt már amugyis megsérült felszerelését igen súlyos károk érték: a Pest és Buda közötti Összeköttetést szolgáló kábel tönkre ment, a háztetőkre erősített tartók elrozsdásodtak. És épp ekkor figyeltek fel a Telefonhírmondóra a MTI rt. tőkései. Előbb bérbevették majd 1922-ben meg is vásárolták* a vállalatot.