Bélay Vilmos: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár (1867) 1916–1945 (1949) : Repertórium (Levéltári leltárak 18. Budapest, 1963)
I. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium
g álnak Minden iktatószámnak hármas tagozódása vans t6^ 9 al=> és naplószáma® A fő- és alszám rövid 9 vízszintes vonallal, a naplószám pedig a fő- és alszámtól tőrtvonallal választanáé ele A főszám állandó jellegű iktatószám^ amellyel azok a beadványok látandók elamelyek tárgyuknál fogva a központi hatóság egy-egy önálló közigazgatási egységére vonatkoznak о f¥l» egyetemek^ tanítóképzőit stb о/ ' Az alapszám állandó jellegű iktatószám^, amellyel a fokszámmal ellátott beadványok azon csoportjai látandók el ? amelyek a főszámnak megfelelés önálló közigazgatási egység keretén belül й az ügykezelés szempontjából megkülönböztetheti kisebb egységeket alkotnak /pl» az egyetemek keretén belüli szerveze ti v személyi és dologi ügyek/a A naplószóm olyan folyószám 5 mely az ugyanazon fŐ» 8 illet= ve alszám alatt szerkesztett csomóba tartozó beadványoknak a beérkezés sorrendjében való nyilvántart ás ára 9 darabonkénti pontos megjelölésére^ továbbá, az előíratok kapcsolására szolgála Az iktatószámnak ezen hármas tagozódása helyett akkor van csak kettős tagozódása /főszám és naplőszám/ & ha a főszámnak az általa kifejezett közigazgatási egység természetéhez képest alszámokra val& további felbontása iránt szükség nem merül fel** Az elintézett ügyiratok a f68 illetve aXszámoknak megfeleld csomókban АВ(2И>а helyeztetnek el 9 naptári évre való tekin tet nélkülp folytatólagos iratcsomőkban Öt évenként* Ha az egyetemeknek a számkulcs alapján megállapított állandó' főszámai 41©» az egyetemi gazdasági ügyvitelnek állandó alszáma 4 és ha a Parafakőgyár r P to-nak a Bázmány Péter Tudományegyetemmel kötött vállalkozási szerződésére vonatkozó beadványa a 4«es'alszám csomójában beérkezett ügyiratok közt a folyói naptári évben a 173 о gazdasági tárgyú ügyirat 2 akkor ik tatási száma? 173=1939. Az alszámojc megáll apit ás én ál a következők irényadóks A központi hatóság működési köre igazgatási szempontból három főcsoportra! a szervezetig személyi és dologi ügyek csoportjára bontható fel© Az ezen csoportoknak megfelelő ügykezelésnél e csoportok egymástól megkülönböztetett nyilvántartásai-