Bognár Iván: Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 17. Budapest, 1962)

III. Semmitőszék / A Kuria mint semmitőszék/ 1869-1811

III. Semmitőszék /A Kúria mint semmitőszék/ 1869-1881 Az 1868: LlV.t.c. alapján átszervezett Kúria két osztálya közül a Semmitőszék hatáskörébe magának a birói eljárásnak az ellenőrzése tartozott. A törvény 297®§~a és néhány további jogszabály előírja, milyen esetekben lehetett semmisségi panaszt benyújtani. Amennyiben a panasz jogosnak bizonyult a nehezményezett eljárást a semmitőszék ^érvénytelennek, semmisnek nyilvánította az illető biróságot ujabfe eljárásra utasította anélkül azonban, hogy magának az ügynek érdembeli felülvizsgálásában belebocsátkozhatott volna. Ilyen panasszal közvetlenül a semmitőszékhez lehetett fordulni akár a legalacsonyabb fokú biróság, akár a Kúria mint legfőbb Ítélőszék eljárása ellen is. Büntető ügyekben a semmitőszókne:k nem volt hatásköre, kivéve az ekkor még csak sajtóügyekben eljáró esküdtbiróságok Ítéleteivel szemben emelt semmisségi panaszokat s a legfőbb Ítélőszék által hozott halálos ítéletek ügyében a királyi kegyelemre való ajánlás kérdésének eldöntését. A kegyelmi ügyek megtárgyalására külön tanácsot alakítottak. A semmitőszék hatáskörébe tartozik ezen kívül az alsóbb biróságok közötti hatásköri és illetékességi összeütközések tekintetében való döntések, a polgári perrendtartásra vonatkozó törvények alkalmazása tekintetében hozott elvi döntések, valamint a polgári perrendtartás megreformálásának kérdései. Az igazsága ügyminiszter megkeresésére többször adott véleményt törvényelőkés zitési vagy szervezési kérdésekben. A semmitőszéki osztály elnökségét az országbíró látta el, így az országbírói hivatal a semmitőszék elnökségével volt azonos ebben az időszakban. Az 1881

0 LlXotc. alapján a semmitőszék 1881. Ül.31-én feloszlott, illetőleg beolvadt az eddigi semmitőszéki elnök: az országbíró elnöklete alatt újjászervezett m.kir. Kúriába, mely 1882.1.1-én kezdte meg működését

0