Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 16. Budapest, 1962)

BEVEZETÉS

DQBRA /RAKICSAN, MURASZOMBAT/ Jelenleg nagy része Jugoszldvidhoz tartozik,néhany kbzsége Ausztridhoz és Magyaro.hoz» Dobra Vas megyei vdr. Tartozékai: Methnik, Alsd éa Felsd Kereka, Bodonc, Perbisse, Neradndc, Sulinc, Gyanafalva, /BurechV, Martinye, Tbrbkvblgye, Replevblgye, Szalonca, Mdtydsfalva, Shoykvdlgye, Libahdza, Békatd, /Mespesth/, Vdralja, Mahonica, Alsd- éa Felsô Velike, Gerencsér, dubnicài malom, Fblsô éa Aisé Strdzsa, Farkasfalva, Fblsô éa Al8é Szt'lnek, Ivdnfalva. A 14. szdzadban a Széchyek nyerték adomanyul Zsigmond kirdlytdl. Széchy Istvdn magvaazakadtdval azonban az 1530-as években a lednydg brbkblte a birtokot. A Széchy-lânyok hazassdgai révén valtak érdekeltckké a Zekel, Erdôdy, Thurzd, Choron éa Poppel caalâdok is a birto^ldsban. 1582-ben> Lobkovitz Poppel Ldszld nyert uj adomdnyt az uradalomra, majd kiegyezett a jogigényt tâmaszté Széchy Tamdssal. Leânya, Poppel Éva, Batthydny Ferenc felesége hozta magdval a birtokot hozomdnyként, bdr a Széchy éa Poppel caalâdok kbzott még hosszas per folyt az uradalomért. 1642-ben Batthydny Àdâm és nôvérei: Magdolna, Erzoébet éa Borbdla kbzbtt osztozds tortént Bobra éa Rakiosdn birtokdra vonatkozélag; Adam elcserélte Gereben vd~ rdt Dobrdért Erssébettel. A dobrai uradalom mindvégig Batthydny birtok maradt; napjainkban mind a hercegi, mind a grdfi dgnak vannak Bobrdn /Reuhaus,Ausztria/ birtokai. A 16-17» szdzadban Dobra, Rskicsdn és Muraszombat egylivé tartoztak, kbzos bszazeirdsok készultek ez uradalmakrbl és az elenchus bejegyzése szerint Muraszombat fundamentdlis iratai kbzbsek Dobrdéval. ICésÔbb azonban Muraszombat a felsdllndvai uradalorahoz keriilt, melyhez vald jogukat a Bauthydnyak a 17. szdzad sordn elvesztették. A 18. az. végén /1787/ Muraszorabatot mdr kulb'ndlld uradalom kôzpontjaként eralegetik. ENYING. NYÉK, MEZflgQMAROM A hdrom birtokot egyiitt igazgattdk. Enying Veszprém megy^ L birtok, Pata, Szentmihdly, Cinning, Karboc és Hodos pusztdkkal. 1521-ben nyerte adomdnyul Batthydny Fereno az enyingi kuridt. Mezôkomarom szintén Veszprém megyei birtok; 1649-ben telepitette Batthydny iddm. Nyék Tolna megyei kastély, Kis- és Nagy Nyék f alvak, Horhi, Marjad, Ferged puaztdk tartoznak hozzd Tolna megyében, valamint Hidvég, Kapurév, Pél kbzségek és a Somogy megyei Oroszi puszta, valamint Egres kbzségben részbirtok. Ezt 1557-ben Batthydny Ferenc nyerte adomanyul. Mindhdrom birtokrész a fiatalabb és idô~ sebb dg kbzbtti osztdly ald keriilt, mig 1746-ban Batthydny Zsigmond az e birtokokban birt jogdrdl la nem mondott Batthydny Lajos javdra. Ezutdn Batthydny Jdzsef hercegprirada birtokolta, majd 1799-ben bekbvetkezett haldlakor lajos nyerte el. 1806-ban FUlbp hercegé lett. A 19. szdzadban is a hercegi dgé. Az enyingi uradalom a 19. szdzad kbzepén az enyingi, ujhodosi, szentmihdlyi, péli, felsdnyéki, filrgedi, német-egresi, szdlkai és a dinnyési kaszndrsdgokra oszlott. FOLS<3 LINBVA Ma Jugoszldvidhoz tartosik. Vas megyei vdr és uradalom, kbzel 100 helységgel. Tartozékai: Adrianc, Barkdc, Berkehaza. Bezndc. Bodonc, Bokrdcs, Boreca, Brezdc, BUkalja, Csekefa, /Felsd/ Csernec,