Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 16. Budapest, 1962)

REPERTORIUM

AZ ILLÉSHÀZY CS. IRATAI /P szekcid, 1341./ 1239 - XIX. az. 125 osomé + 1 kbtet, 21.40 Iratfm. A feltehetdleg a Salamon nemzetségébél szdrmazé csaldd elsd elismert dse az 1400-ban dit Elias /lllés/, fidt mdr Illéshdzy Illés Mihdlynak nevezték. ôei birtokaik a Csalldkozben voltak. /Vatta, Uléshdza/. A csaldd tdbb tagja vlselt Pozsony megyében allspdni tisztséget, I. Gybrgy kirdlyi udvarnok is volt. A 16. sz. folyamdn /fdleg hdzassdgok révén/ ujabb birtokokat szereztek Bars, Hont, Turdc és Pozsony megyékben. A csaldd legkiemelkedôbb tagja Istvdn, aki az 1594. és 1603. évi orszéggyUléseken nagy népszeriiaégre tett azert, majd hutlenségi pert inditottak ellene s Lengyelorszdgba kallett menekiilnie. II. Mdtyda kirdlyt jelentés mértékben é aegitette a trdnra; 1608-ban kir. féudvarnokként vett réazt a korondzdai orszdggyiiléeen, ahol nddorrd vdlaaztottdk. Hàzarsdgdval /1586-ban vette feleaégul Pdlffy Katat, a dusgazdag Krueich Jdnos dzvegyét/ ujabb vagyont a a Liptd megyei fdispdnsagot ia elnyerte. 1608-ban Trencsén és Biptd megyék brbkbs féispdnja lett, mely brbkbs féispàni méltdadg a csalddot kihaltdig mogillette. Gyermeke nem maradt, unokabccse, Gdspar, aki vagyondt és a fôiepdnsdgot brbkblte, Bethlen Gdbor szolgdlatdban szerzett érdemeket. Grdfi méltdsdgot kapott, de utdrlai 2 nemzedék utdn kihaltak. Gdspdr testvére, III. Perenc fiai kbzul IV. Perenc utddaIban folytatddott tovdbb a csaldd. 6 maga bdrdi rangot nyert, fia, Miklds pedig grdf lett és 1687-ben k^ncelldr. Utddai is orszàgos méltdsdgokat tbltbttek beî az 1759-ben meghalt Jdzsef fdasztalnok, ennek fia Jdnos septemvir, akinek a fia Istvdn /1762-1838, kir. fdasztalnok/ halàldval 1838-ban kihalt a csaldd. Az utolsd Illéshdzy hatalmas addasdgokba keveredett, ugyhogy birtokainak nagy részét el kellett adnia. A jelen iratanyag elsdsorban Moson, Pozsony, Bars, Hont, Liptd, Nyitra, irva megyékre, Szentgybrgy és Bazin vdrosokra, de ezeken kiviil Pest, Heves, Pejér, Komdrom, Zala, Soraogy, Vas megyékre, s elszdrtan egyéb teriUetekre vonatkozdan ia jd forrdsanyagul szolgdl. Elsdsorban birtokjogi vonatkozdsu iratokat taldlunk, de a személyi levelezések, iratok kozbtt - a csalad kbztbrténetl szempontbdl is fontos szerepet betbltd tagj&inàl - a politikai tbrténetre is értékes adatok taIdïhatdk. Ezek jelentés részét azonban mdr publikdltdk, ill. feldolgoztdk. /Pl. Illéshdzy Iatvdn pere, Bethlen Gdbor levelei./ Kisebb mennyiségU, de értékes szàmadds- és urbariumanyag maradt fenn a 17.sz. mdsodik felébdl az északi megyékben fekvd uradalmakra vonatkozdlag. Nagyobb mennyiségU, bsszefiiggd birtokigazgatdsi és szdmaddsanyag taldlhatd az 1720-1840-es évek kbzbtti iddbdl a kaszai és a szarvai uradalmakra vonatkozdan. Kis terjedelme ellenére is kiemelendd egyik korai manufakturdnkra, a zurdnyi bdrgydrra vonatkozé iratcsomd az 176o-177o-es évekbél. A rokon osalddok kbziil elsésorban a Joé, Bosnydk, Balassa, Sdrkdny, Pethé, Thurzé, valamint a Batthydny, Erdédy, Rdkdczy, Kdrolyi csalddokra vonatkozd adatok taldlhatdk a levéltdrban. Ktilbn jelzeteléssel vannak elldtva és zdrt egységet képeznek az inkorpordlt, csalldkbzi és Bars megyei birtokokra vonatkozd 16-17. sz.-i Lippay iratok, melyek a 14-17-es laduldkban nyertek elhelyezést. A jelen rendezés sordn e Lippay iratok kUlbn elhelyezést nyertek.