Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 16. Budapest, 1962)
BEVEZETÉS
lottak szét. A grdfi dgazat ujabb blrtokvdsdrldsait itt nem kbvethetjlik nyomon. A kiemelkedd csalddtagok pdlyafutdsàt és a csalddl vagyon alakulaeàt csak egész vdzlatosan bemutatd dttelcintéabdl is kitUnik, hogy a herceg Batthyàny csaldd levéltdrdban a kbzépkorban nagy nyugatdundntuli és szlavdniai terUletekre, a 16.szdzadtdl pedig fdleg a Bundntul nyugati, részben azonban kbzépsd hatalmaa réazeire vonatkozdan talâlhatd igen bd forrdsanyag. Kbztorténeti szempontbdl is igen értékes iratanyag keletkezett a csalad tagjainak a 17. szdzadban a torokellenes harcokkal kapcsolatban betbltott kiemelkedd szerepe révén. Ugyancsak kiemelkedik a 16. szdzad raàsodik felétdl a 17. szdzad végéig terjedd korszakban az igen fejlett mddezerekkel igazgatott uradalmak birtokigargatdsi iratanyaga. /Ennek egy része aajnoa elpuaztult../ A 18. szdzadban pedig a csaldd kiemelkedd, orszdgos tisztségeket betbltû tag3 ai révén /nddor, bdn, horcegprirads stb./ kertflt politikai, katonai és muvelddéatbrténeti szempontbdl is fontos iratanyag a levéltdrba. E csalddtagok hivatali tisztaégénél fogva aok, a csaladi uradalmakon kiviil esd terUlet életét megvilagitd irat is keletkezett, pl. a ;) âszokra-kunokra /nddor/, a horvàt-szlavdn viszonyokra /bdn, bàni helytartd/, a hétéves hdborura és egyéb hadjdratokra /HI.Àddm/, Pozsony megyei és egyéb érseki uradalmakra /Jézsef/, Vas és mds megyék viszonyaira vonatkozdan /a csaldd fdispdni tisztséget betdlté tbbb tagja/. A 18. szdzadi birtokigazgatdsi iratanyagbdl a kormendi uradalomé elég gazdag, a legtdbb egyéb uradalombél azonban az eredetileg keletkezett iratoknak csak kis része maradt fenn. A 19. szdzadra, kUlbnb'een annak masodik felére vonatkozélag az ir tok sem koztbrténeti, sem birtoktbrténeti szempontbdl nem tekinthetdk kiemelkedd értékii forrdsanyagnak; igen jelentée résziik elpusztult. A 16-19. /tbredékesen a 20./ szdzad iddszakdra az bsszes magyarorszdgi levéltdx-ak kb'zott pdratlan gazdagsdgu ralsszilis anyag dll rendelkezisre. A Batthydnyak - fdleg a 16-18. szdzadban - levelezésben àlltak koruk legtbbb kiemelkedd személyis^gével. De ezek levelein tulraenôen, végvérl katonàk és tisztek, uradalmi tisztviseldk, jobbdgyok, kereskeddk fordultak ugyes-bajos dolgaikban a fblde3ui*hoz, s e levelek tizezrei igen plasztikusan mutât;) dk be a mindennapi élet problémdit. A csalad iratait a 16. szdzad masodik felétdl kezdve Németujvdrott, Rohoncon és Szalonakon drizték. A 17. szdzad kbzepén a nagy mennylségU levelezés és szdiaadasanyag kbzbtt maga I. Àddm teremtett rendet: kis csomagokba kbtbzte az dltala osoportositott iratokat és regesztdkkal ldtta el dket. Az d igazgatdsa alatt egyébként az uradalmi iigyvitel is igen magas szinten àllt. Utddai alatt e téren bizonyos visszaesés tapasztalhatd. A 18. szdzad elod évtizedeitdl kezdve Kbrmend vdlt a magyarorszdgi uradalmak kbzpontjâvd. Ide szdllitottdk ét 1769-ben a rohonci levéltdr egy részét, - errdl ddtumszeriien tudunk, s feltehetdleg szlntén még a 18.szdzad folyaman a németujvdri és szalonaki lratok jelentds részét is. Az iratoknak azonban csak egy, - bdr nagyobbik - részét vitték Kbrmendre, • mdeik résziik keletkezéei helyiikbn maradt. Igy a jelenlegi burgenlandi levéltârakban is talalunk olyan jellegiï iratokat, mint arailyenek a hercegi csaldd levéltardban vannak. Kordbbi kisebb, ad hoc alkalmakra készitett iratjegyzékek készitéoe utén a 18. szdzad x Az 1938 eldtt a pinkafdi M Heiroatmuseum"-ban drzbtt pinkafeldi és szalonaki • Batthydny uradalmi levéltdrakat / m elyeket 1938-tdl - Burgenland tartomdny bnalléeagdnak megszuntetése kbvetkeztében - a stdjer tartomdnyi levéltdr drizetébe utaltak/ 1948-ban beszdllitottak az Eisenstadtban lévd burgenlandi tartomanyi levéltdrba. Németujvdrott napjainkban is van a Batthyàny csaldd tulajdondban lévd, de a burgenlandi tartomdnyi levéltdr altal gondozott uradalmi levéltdr. 1949-ben pedig a kbpcsényi Batthydny grdfi levéltdrat adtdk dt tulajdonosaik a burgenlandi tartomanyi levéltàrnak. /Burgenlandisches Landesarchiv, 1-4. Jahresbericht, Eisenstadt, 1949, és 5. Jahresbericht, Eisenstadt 1950./ A burgenlandi uradalmi