Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 1. : Repertórium (Levéltári leltárak 15. Budapest, 1961)

I. Belügyminisztérium

Külföldre menekült vagy kivándorolt magyar alattvalóknak hazatérhetése iránti kérvényei és egyesek külhonba leendő menetelének megakadályozása iránti ügyek. Lőporárulhatási engedélyekre vonatkozó iratok, az engedély okmány ügydarabjának kivételével. Mezőrendőrségi ügyek. Mutatvány! engedélyek. Népszámlálási ügyek. Nyomozások és körözések. Rabtartáai költségek. Sorsjátékok rendezése. Statisztikai ügyiratok. /Rendőri./ Tolonügyek és toloncszámadások. Tüzesetekről hatósági jelentések. Egyes útlevél ügyek. Uzsora ügyek. Vadászati engedélyek tilelmi időre. Vásár ügyek. Vasárnapi munkaszünet felfüggesztésére vonatkozó iratok. A selejtezések során az iratanyagból sok olyan iratot is kiselejteztek, amelynek történelmi, vagy más tudományos értéke volt. Pl. a közigazgatás állapotáról tett évi ée élévi jelentések, karhatalom kirendelése és annak költségei

9 képviselőválasztások körüli rendőri intézkedések, stb. iratait. As 1867 előtti, helyesebben: a minisztérium irattárában őrzött helytartósági stb. iratok átselejtezésére nem került sor, azokat végül is selejtezetlenül átvette az Országos Levéltár. Az általános iratok közül az 1892-ig bezárólag keletkezett iratokat 1924-ben, az 1893-1896. évi iratokat 1928-ban, az 1867-1944. évi elnöki iratokat 1949-ben, az 1897-1944. évi általános iratokat pedig 1950-ben vette át az Országos Levéltár, Az 1896 után keletkezett iratanyag a második világháború alatt súlyos károsodást szenvedett, egyes évek irataiból csak töredék maradt. Az iratok egy részét ugyanis a háborús események miatt nyugatra hurcolták ós ennek következtében ott igen sok irat elpusztult. A megmaradt iratokban ugyancsak nagy pusztitást okozott a háború után végrehajtott nagymértékű iratselejtezés.