Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 1. : Repertórium (Levéltári leltárak 15. Budapest, 1961)

Bevezetés

lagok, fondok és az egész levéltár raktári egységeinek összesített számát, valamint az állagok, fondok és az egész levéltár iratfolyóméterben kifejezett terjedelmét is. A számbavétel mindenütt az iratanyag levéltári tagolódását és az erre épült raktári elhelyezés rendjét követi. A repertórium számbavételi és ismertető jellegű adatai együtt és külön-külön is elsősorban az iratanyag gondozásával és feldolgozásának előkészitésével foglalkozó levéltári dolgozók munkájánál hasznosítható, de az iratanyagban kutatómunkát végzők is előnyösen használhatják, mert minden fond és minden állag irataiban való kutatási lehetőségről tájékoztatást nyújt. Különösen azokban az iratokban való kutatásnál van nagyobb jelentősége, amelyeknek kutatáshoz használható segédkönyvei nincsenek, s ezért az iratokat a kutatónak darabonként kellene átnéznie. A repertóriumból ugyanis megállapítható, hogy a kutató témájára a levéltárnak melyik fondjában, vagy melyik állagában lehet megfelelő iratot feltételezni, s az átkutatandónak véleményezett iratanyag mekkora terjedelmű, továbbá a kutatáshoz becslés szerint előreláthatólag mennyi munkaidő szükséges. Annak ellenére, hogy mint alább részletesen kifejtjük a Belügyminisztériumi Levéltár iratairól készült repertórium provizórikus jellegű, közrebocsátását két fontos tényező halaszthatatlanná tette. Egyik a Belügyminisztériumi Levéltár iratai iránt megnyilvánuló érdeklődés, melynek kielégítését a háborús események során elpusztult segédkönyvek hiánya igen nagy mértékben akadályozza. Olyan se'gédlet készítéséről kellett tehát mielőbb gondoskodni, amely lehetővé teszi, hogy a kutató az iratanyag tárgyi kategóriáinak címéről és mennyiségéről a munkája szempontjából tájékozódhat. Ez a repertóriummal látszott leggyorsabban elérhetőnek. A másik, s nem kevésbé jelentős ok:hogy az iratanyag mélyebb szintű rendezése előreláthatólag -hosszabb időt vesz még igénybe, mélyebb szintű segédletet tehát csak évek múlva lehet majd megjelentetni. Ezt a rendezést a levéltár iratanyagának;^a második világháború eseményei során elszenvedett súlyos károsodása tette szükségessé. Az iratanyag egy részét ugyanis még a minisztériumi irattárból nyugatra hurcolták, honnan erősen csonkultan és teljesen összekuszált állapotban kerüHt vissza.Az 18971944. évi iratokffik el nem hurcolt részét a háborús események alatt ugyancsak az Országos Levéltárba történt beszállítást