Kiss Dezső: Földművelésügyi Minisztériumi Levéltár 1889–1945 I. : Repertórium (Levéltári leltárak 14. Budapest, 1961)

I. Földművelésügyi Minisztérium

Az Országos Gazdasági Bizottság és a Felmentési Osztály­iratait kezdetben az Elnöki Főosztály Iktatókönyvébe iktatták de az elnöki iratoktól elkülönítve kezelték. Az Elnöki Számvevőségi Igazgatóság iratait 1944-ben szin tén az Elnöki Főosztály iktatókönyvébe iktatták, de azokat ­megkülönböztetésül - 20, tétel alatt helyezték el. A második világháború kitörése után a bizalmas iratokat - amelyeket addig az Elnöki Főosztály iktatókönyvébe iktat­tak es az elnöki iratokkal együtt kezeltek - valamennyi fő­osztály a saját irataival együtt iktatta, de azokat külön ke­zelték és a főosztályvezetők hivatali szobáiban elhelyezett páncélszekrényekben őrizték. A bizalmas ügyek intézésére "Szigorúan bizalmas" felirattal ellátott világoszöld szinü előadói iveket használtak. • Az "S" Osztály, a "T" Különítmény, a Segédhivatali Fő­igazgató, a Számvevőségi Központi Csoport, a minisztérium dunántúli részlegeihez tartozó igazgatási csoportok iratait kezdettől fogva külön iktatták és külön kezelték. A földművelésügyi miniszterek** félhivatalos iratait a miniszterek titkárságai - a minisztérium irataitól elkülö­nítve - dossziékban, sorszámos, vagy abc-rendben kezelték. Az Országos Levéltár a minisztérium 1889-1894. évi el­nöki és általános iratait 192?-ben, az 1895-1912. évi irato­kat 1950-ben, az 1913-1915. évi iratokat 1951-ben, az 1916­1918. évi iratokat 1952-ben, az 1919-1928. évi általános i­ratokat 1953. decemberében, az 1929-1930. évi általános.va­lamint az 1919-1944, évi elnöki iratokat 1954. decemberében, az 1931-1944. évi általános iratokat pedig 1955-ben vette át a Földművelésügyi Minisztérium Irattárától. Az 1919. évi általános iratokat a Földművelésügyi Mi­nisztérium Irattárától a Magyar Munkásmozgalmi Intézet vette át, amely azokat kb. 1955-ben adta át az Országos Le­véltárnak. Az 1889-1915. évi iratokaj.a Földmüvelésügyi Miniszté­riumban többször selejtezték. Ezek a selejtezések kizáró­lag az ügyviteli szempontokat érvényesítették és a történel­mi, vagy gazdasági jelentőségű iratok nagyobb részét kise­lejtezték. Az 1916-1944. évi iratok selejtezését /1950-től 1955-ig/ a minisztérium az Országos Levéltár ellenőrzése mel­lett végezte. Ennek következtében a történelmi és gazdasági szempontból jelentős iratok megmaradtak, viszont e mellett nagymennyiségű egyéb irat is maradt, amelyek levéltári szem­pontból jelentékteleneknek mondhatók. Az 1939-1945. évi iratok kb. 15 %-a a második világhá­Az Országos Gazdasági Bizottság iratait piros szinü átló­val jelölt előadói iveken intézték. ++ A miniszterek névjegyzékét a Függelékben ismertetjük. + " M * Ma: MSzMP Központi Vezetősége Párttörténeti Intézete, ++++ A kiselejtezett iratok az iktatókönyv megfelelő rovatá­ban "Kiselejteztetett" felirattal ellátott pecséttel vannak megjelölve. Helyenként a kiselejtezés dátuma is fel van tüntetve.

Next

/
Thumbnails
Contents