Kiss Dezső: Földművelésügyi Minisztériumi Levéltár 1889–1945 I. : Repertórium (Levéltári leltárak 14. Budapest, 1961)

I. Földművelésügyi Minisztérium

A közgazdasági miniszter tevékenysége a gazdasági élét egész területére kitérjedt

0 A fftXa&atat é® hatáskörét szabályozó minisztertanácsi határozat értelmében állandóan figyelemmel kísérte, tanulmányozta a gazdasági élet jelenségeit, majd a szükségesnek látszó intézkedéseket letárgyalta az érdekelt tárcákat vezeté miniszterekkel és a gazdasági érdekképviseletekkel. Működése különösen az export fejlesztésére, a "vámpolitikára, a mezőgazdasági tarmékék értékesítésének kérdésére, a vasúti és hajózási fuvardíjak kérdésért, a hitelkérdésre, az iparfejlesztésre és a beruházásokra terjedt ki, A • mezőgazdasági cikkek árában beállott rendkívüli áiesökkenés folytán azonban a legfontosabb'faladata a mezőgazdasági kivi- .. tel biztosítása volt. A mezőgazdasági kivitel fejlesztése,.a belső piac megszervezése és uj plaűsk falkutatása céljából feállitotta a Mezőgazdasági Ta^ménj és fermékforgalmi Intézés tet, amelyet a kormány a földmüvelésügyi, miniszter felügyelete alá'helyezett. A termelés szakkérdései, irányitása mind a földmüvei ésügyi miniszter hatáskörébén maradtak, a közgazdasági miniszter azonban számos olyan tervet dolgozott ki

s amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztéséra alkalmasak valtak* Ilyen tervek voltak pl.; a még viz alatt álló területek- lecsapolása, szikes talajok megjavitása, az öntözéses gazdálkodás bevezetése stb. Á földművelésügyi tárca minden beruházási programját -, a közgazdasági szempontok érvényesitése végett - a közgazdasági miniszterrel kellett letárgyalni

0 1 tárgyalások alapján a közgazdasági miniszter feladata volt « az ország egész gazdasági helyzetének figyelembevételével - egy több évre szóló beruházási terv megállapítása. A közgazdasági miniszter működésével kapcsolatos mezőgazdasági értékesítési, ,árszabályozási, tarifa- és hitel-ügyek intézése végett a VIII.' Főosztály keretében egy uj ügyosztályt szerveztek, amely 1932~től a IV. Főosztály, illetve a "közgazdasági csoport"' első ügyosztályakánt működött. Ügyköréhez tartozott többek között a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet, valamint a mezőgazdasági értékesítési és árszabályozási szervek felügyelete is. . Az 1930-as években a, földmüvelésügyi miniszter feladatköre - a múlthoz viszonyitiva - jelentékenyen bővült. Az uj állategészségügyi törvény /1928, évi XIX. te./ végrehajtása, különösen pedig a fertőző állati betegségek elleni védekezés kiterjesztése és modern alapokra helyezése évtizedes feladatokat rótt a minisztériumra. Ujabb közérdekű feladatok megoldását jelentette a vizi beruházásokról szóló 1929. évj. XVII. tc, a mezőgazdasági értékesítési válság leküzdését célzó 1930. évi XXII, tc, a gazdasági munkajog ujabb szabályozását jelentő 1933. évi V. £0. is. Különös jelentősége volt az erdő- és természetvédelemről szóló 1935. évi IV.''tc.-nek, amely uj elvi alapokon foglalta össze az erdőkre vonatkozó előző törvényekben lefejtetett jogszabályokat, e mellett - mint uj feladatot - az erdők megosztásának szabályozását, valamint a természetvédelmet és az erdészeti üdülők ügyeit is a Földmüvelésügyi Minisztérium ügykörébe

1 utalta. A földművelésügyi miniszter hatásköréi - nemzetközi vonatkozásban is - közelről érintette a -"növénye i^lem tárgyában Rómában 1929, április 16-án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről" szóló 1936. évi XVII. tc, amely a növényi