Kiss Dezső: Földművelésügyi Minisztériumi Levéltár 1889–1945 I. : Repertórium (Levéltári leltárak 14. Budapest, 1961)
I. Földművelésügyi Minisztérium
A bizottság előadóinak megbizása; feljelentések; vizsgálóbiztosi jelentések; igazoló, illetve fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvek és Ítéletek. ' • Evek, azokon belül az iktatószámok növekvő rendjében. 1. csomó 1919. 31 - 494. iktatószám 1920. 10 - 135. b/ Jegyzőkönyvek Igazoló, illetve fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvek. 2. csomó 1919. október 24. - 1920. december 9. H/ Általános iratok /K. 184./ /1884/ 1889 - 1944 Altalános iratoknak a minisztérium szakügyeket intéző főosztályainak működése során keletkezett iratokat nevezzük. Az iratokat 1889-től 1904-ig az érkezés sorrendjében központilag, közös iktatókönyvbe iktatták, majd tétel-alapszámos rendszerben kezelték. Az iratokhoz a főosztályok neves tárgymutató, felszerelő és idegenszámmutató könyveket készítettek. 1905-től 1944-ig az iratokat valamennyi főosztály - előre meghatározott iktatószámkeretek között - külön iktatókönyvekbe iktatta, majd az iratokhoz mutató /név, hely- és tárgy/ és idegenszáramutató könyveket készitettek. Felszerelőkönyvek nem készültek, mert az uj típusú iktatókönyv egyben felszerelő könyv is volt. Az irattári kezelés tétel-alapszámos volt. A tétel a főosztályok által intézett ügyek egy-egy tárgyi csoportját jelölte. A tételek száma 1890-ben 16, 1944ben 142 volt. Az altételeket is számítva a minisztérium fennállása alatt használt tételek száma meghaladta a 300-at. Az altételek egy-egy nagyobb tétel tárgyát osztották kisebb tárgyi csoportokra. ' Az egy, vagy több raktári egységre terjedő alapszámokat "külön csomók"-ként a megfelelő tétel végén, az alapszámok növekvő rendjében helyezték el. Az egytipusu iratokat /pl. erdészeti üzemtervek, vizügyi műszaki irat.ok stb./, egy-egy rendeletre beérkezett jelentéseket, egy-egy törvényjavaslat előkészítésére vonatkozó iratokat, az intézmények működési jelentéseit, az egy tárgykörre vonatkozó statisztikai kimutatásokat stb. a tétel-alapszámos iratok után külön sorozatokként kezelték. Az iratokat a Földművelésügyi Minisztériumban többször selejtezték. Az 1950 előtt végrehajtott selejtezések kizárólag csak az ügyviteli szempontokat érvényesítették és ennek következtében az 1889-1912. évi ir ato kna k kb. 80 ^-át kiseKivételt képezett az Erdészeti Főosztály, amely 1920-ig a régi iktatókönyveket használta és addig felszerelőkönyveket is készített.
