Bélay Vilmos: Kereskedelemügyi Minisztériumi Levéltár 1889–1899 (1942) : Kereskedelemés Közlekedésügyi Minisztériumi Levéltár 1935–1945 : Iparügyi MinisztériumiLevéltár 1935–1944 : Közélelmezési Minisztériumi Levéltár 1919–1924 (1933) : Országos Közellátási Hivatal 1940–1945 : Repertórium (Levéltári leltárak 12. Budapest, 1961)

Kereskedelemügyi Minisztériumi Levéltár

közt keletkezett részét is az uj Minisztériumnak;; A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium nemcsak a megfelelő szakosztály segédkönyveket (mutató- és felszere­lőkönyvek), de a központilag vezetett* iktatőkönyveit is átadta. Ezeket a Kereskede-. lemügyi Minisztériumban azonos rendszerben vezették tovább.' A Földművelés-. Ipar­és Kereskedelemügyi Minisztérium csak azokat a segédkönyveket adta át, amelyek az uj Minisztérium IV.. és VI., szakosztályának működéséhez-voltak szükségesek, a központi iktatókönyveit azonban mégtartotta. Valamennyi szakosztályfolyamatos,*,összefüggő iratanyaga 1899 december 31-ig terjed. Az ekkorig keltezett iratait?vette át ugyanis ma már pontosan meg nem állapithaté időpontban, feltételezhetően a Kereskedelemügyi Minisztérium megszűnése (1935) után az Országos Levéltár.} Néhány csomónyi i$at azonban megmaradt az 1900-1935 közti időszakból is., Ezek más minisztériumok iratanyagának rendezése , során kerültek elő és mint a Kereskedelemügyi Minisztérium fonójába tartózók.elhe­yeztettek a megfelelő helyen -(a megfelelő szakosztály iratanyagának végén, az 1899-r­jen keletkezett iratok után. pl. Ut- és Kn-épiiészeti szakosztály 1255. csomó. Keres^ kedelmi szakosztály 479.?.somó).? A Minisztérium törzsanyagának rendszere egységes. Az iktatás közpon­tilag történt. Az iktatott ügyiratok a szakosztályok közti szétosztás után nem kaptak uj számot, hanem eredeti központi - iktatószámuk rendjében helyezkedtek el az alapszá­mon, illetve-tételen belül.* Az egy ügyre vonatkozó ügyiratokat egy alapszám alatt helyezték el. Az alapszám az adott ügyben az adott éven belül legkorábban keletke­zett ügyirat iktatószámával azonos., Ha egy ügy intézése több éven át tartott, ugy a szóbanforgó ügyben a legutolsó évben legkorábban keletkezett- irat iktatószáma lett az­egész ügyirat alapszáma. t amely alatt az megtalálható. Hasonló ügyeket képviselő alap­számok alkotják a tételt, rokontárgyu tételek képezik egy-egy szakosztály iratanyagát. Eszerint az iratok elhelyezési rendje a következői; a szakosztályon belül évenként, az éven belül a tételeknek szakosztályonként újra kezdődő sorrendjében - egy meghatá­rozott sorszámú tétel az illető szakosztályon belül általában mindig ugyanazt az ügy­csoportot jelöli - végül a tételenbelül az alapszámok szerint.^ A szakosztálya Minisztérium nagy ügykezelési és irattári egysége. Ügy­kezelés szempontjából jelenti a Minisztérium kezelésébe utalt ügyek egy nagy csoport­jával való foglalkozást. Irattári szempontból a nagy tárgyi csoporthoz tartozó ügyiratok sorozatát jelenti. Áz ügyosztályoknak az irattári rendszerben nincsen szerepük: az ügy­osztály megjelölésének az irat megtalálása szempontjából nincs jelentősége. Egy-egy iktatószám elő- illetve utóirata az alapszámon belüL hozzá ügy-, kezelés szempontjából legközelebb álló előződ illetve következő iktatószám. A «kapcso-

Next

/
Thumbnails
Contents