Szücs László: A Miniszterelnökség levéltára 1867-1944 (Levéltári leltárak 8. Budapest, 1958)

I. Minisztertanács. 1867-1944

ismertették a Minisztertanács előtt a tárcájuk körébe vágó előterjesztéseket, később kölcsönösen, előzetesen megküldték az előterjesztések szövegét ugy, hogy az ülésen már nem ismertették, csak megvitatták ezeket 1920 után gyakran körözték csak az előterjesztéseket s a szakminiszterek Írásban közölték észrevételeiket Ai Minisztertanács adminisztrálását a Miniszterelnökség ezzel megbízott vezető tisztviselője végezte. Minden egyes minisztertanácsi ülésről jegyzőkönyv készült A jegyzökönyvek a jelenlévők íelsorolása után pontokba foglalva tartalmazzák a megbeszélés tárgyát és határozatait Az adott minisztertanácsi ülésről felvett Jegyzőkönyvet az összes jelenlévő miniszterrel láttamoztatták. Az 1867-1918 közötti időszakban az eredeti jegyzőkönyvet és annak németre fordított szövegét a Miniszterelnökség a király elé terjesztette. A király a magyar nyelvű példányt jóváhagyásáéval látta el és visszaküldte a Miniszterelnökségnek, a német nyelvű példány a Kabinetirodánál maradt A visszaérkezett példány alapján a Miniszterelnökségen elkészítették az egyes szakminisztériumokat illető jegyzőkönyvi kivonatokat majd a jegyzőkönyvet összes mellékletével (az előterjesztésekkel, a magyar és a német nyelvű fogalmazványokkal) együtt a Miniszterelnökség irattárában helyezték el. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek kezelésének ez a módja azonban nem volt teljesen egységes, amennyiben a beérkezett előterjesztéseket néha külön iktatták és külön irattározták. Az irattárba való elhelyezés előtt a jegyzőkönyv adatait két segédkönyvbe is bevezették. Bevezették a Miniszterelnökség központi segédkönyveibe, s részletesen, az egyes tárgyak és személyek neve szerint a külön minisztertanácsi segédkönyvekbe is. 1920 után a minisztertanácsi iratok adminisztrálása lényegében az 1918 előtti gyakorlathoz hasonló módon történt a megváltozott közjogi helyzet figyelembevételével. Lényegesebb változás állott be a minisztertanácsi iratok irattározása tekintetében, amennyiben ettől az időtől kezdve a jegyzőkönyveket többé nem iktatták központilag. Magukból az iratokból két külön sorozatot képeztek; az egyik sorozatija minisztertanácsi ülésenként az ülésen elkészített fogalmazványt, az előterjesztéseket és egyéb mellékleteket a másik sorozatba pedig a tisztázott és hitelesített jegyzőkönyvi példányokat helyezték el. A jegyzökönyvek évenként újrakezdődő sorszámot kaptak. Ezekből az iratokból alakult ki. részben már a Miniszterelnökség irattárában, részben pedig az Országos Levéltárban a Minisztertanács fondja. Az iratanyag 1910-ig terjedő részét 1920ban, 1910—1944-ig terjedő részét pedig 1948-ban vette át

1 az Országos Levéltár. A Minisztertanács iratanyaga nem mondható teljesnek. Az 1918 előtti évekből kb. 50 jegyzőkönyv hiányzik, 1930 és 1938 közötti évekből pedig csak néhány jegyzőkönyv van meg, bár ezek fogalmazványai és az előterjesztések részben megmaradtak. Az 1956 október-novemberi események során az első világháború éveiben tartott minisztertanácsok jegyzökönyveinek egy része megsemmisült Ezek fotókópia formájában való pótlása, a korábban készült mikrofilmek alapján folyamatban van. Az átmenetileg csak mikrofilmen, az Országos Levéltár fotólaboratóriumában kutatható minisztertanácsi Jegyzőkönyveket a repertórium jelzi. Az 1919. január l«-e és március 21-e között tartott minisztertanácsok jegyzökönyveinek másolatai a Párttörténeti Intézet archívumában, a Károlyi-per iratanyagában találhatók. Ugyancsak a Párttörténeti Intézet őrzi a Minisztertanács iratait kiegészítő Forradalmi Kormányzótanács üléséről felvett jegyzőkönyveket Az iratokat általában egyenkénti átnézéssel, illetve, amennyiben az egykorú mutatókönyvek megmaradtak, ezek alapján lehet kutatni. Megkönnyíti a kutatást az egyes minisztertanácsi jegyzőkönyvek* hátlapján lévő tárgymutató. Az 1920 és 1944 közötti évek minisztertanácsi jegyzökönyveknek ez a tárgymutató része fotókópiában, egy sorozatban is a kutató rendelkezésére áll. Az egykorú mutatókönyv alfabetikus sorrendben, a fotókópia mutató pedig időrendben haladva tünteti fel a minisztertanácson tárgyalt ügyeket és igy lehetővé teszik, hogy a kutató év és nap szerint kérje ki a megfelelő Jegyzökönyvet Amennyiben a kutatás az 1910 előtti évekre irányul, mindenképpen célszerű átnézni a Miniszterelnökség mutató könyveit az egyes, külön iktatott kivonatok, előterjesztések felkutatása céljából.