Kardos Kálmán: A Közmunka és Közlekedésügyi Mininsztérium levéltára (Levéltári leltárak 7. Budapest, 1958)

Bevezetés

adóíven megtaláljuk a Műszaki Tanács számát, a Műszaki Tanács előadóivén a minisztériumi számot is. A Műszaki Tanács iratai nem teljesek. Az -1885. utáni része feltehetőleg a Kereskedelemügyi Minisztériumban a II. világháború során pusztult el. 2." A Gyulafehérvári Folyammérnöki Hivatalt,, vagy korábbi nevén Maros Folyammérnöki Hivatalt 1869-ben szervezték. Feladata a Maros folyam Maros Újvártól egész Erdély és a magyar közöshatárszélig terjedő szakaszának kezelése és fenntartása. 1869 előtt ezí a funkciót a Károlyvárosi m, kir. Építészeti Hivatal látta el. A Gyulafehérvári Folyammérnöki Hivatalt az 1874. évi október 10-én kelt 2182. eln. sz. rendelettel feloszlatták. 3. A Margií-hid építésével járó felügyeleti teendőket a Magyar Államvasutak F. Szakosztályának XXVI. építési osztálya látta el. A XXVI. épitósi osztály !8724oI 1876-ig mint Marglt-hid Építés! Felügyelőség működött. A Margit-hid épité3ét a «Société de Constructions des BatignoIIes» nevü francia vállalat végezte. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Levéltára 4 fondból áll. 2124 raktári egységet tartalmaz, terjedelme : 283 iratfolyóméter. Az itt közzéadott repertórium fondok, azokon belül állagok, azokon belül sorozatok és raktári egységek szerint ismerteti a Minisztérium levéltárát. Az állagok a korábban meghatározott állag-sorszámmal (PL Távírda osztály K. 175..), az állagokhoz tartozó sorozatokat (iratok, iktatókönyvek, tárgymutatókönyvek stb.) pedig az állagsorszám nevezőjeként szereplő betűkkel (PL K. 175/a) jelöltem. A repertóriumban természetesen nem minden egyes alapszámnak, hanem csak egy-egy nagyobb tárgyi egységnek (tétéinele vagy a tételre nem bomló sorozatnak) az összefoglaló tárgyát adhattam meg. A tételre bomló iratoknál a tétel első csomójánál, a tételre nem bomló iratoknál a sorozat elején kerültek íelsorolásra azok a tárgyak, amelyek a tétel vagy a sorozat egész tárgyát tükrözik. A tétel többi csomójánál csak benne elhelyezett alapszámok számkereteit tüntettem fel. Kivételt csak a tételre bomló anyagoknál az egy vagy több csomóra kiterjedő alapszámok (az un különcsomók) képeznek. Ezeknél a csomóknál a tárgyat külön-külön adtam meg, A repertórium nem a segédkönyvek pótlására készült., hanem részben rögziti az anyag meny hyiségére vonatkozó adatokat részben az állagok tárgykörét illetően nyújt az alapleltárnál részié tesebb tájékoztatást. A tárgymutató elsősorban a repertóriumban való eligazodást van hivatva megkönnyíteni és csak azok a fontosabb tárgykörök vagy tárgyak vannak "elsorolva benne, amelyek a repertóriumban is előfordulnak, A tárgymutató továbbá utal a részletesebb kutatás esetén szükséges segédkönyvekre is. A Függelék a Minisztérium felügyelete alá tartozó szerveket és vizrendezö társulatok felsorolását tartalmazza 1889. illetve 1887. évi adatok alapján A repertórium az 1958, június 30-i állapotot tükrözi. XXX