Nagy Lajos: A Székesfehérvári Püspökség levéltára (Levéltári leltárak 6. Budapest, 1958)

Bevezetés

•1950. Consilium pro arte ecclesiasíica (Egyházművészeti Tanács) (Ezeken kivül működött még a püspöki szeminárium keretében kél bisotlság) Commissio pro disciplína in Seminario tuenda (A szeminárium tanügyi tanácsa) Ccmmissio pro administraü»ne bonorum Seminarii (Szemináriumi vagyonőrök bizottsága) 4, Az egyházmegye kormányzása,, igazgatása körében kdetkezjett inatok kezelése és őrzése a püspökség első évtizedeiben az aulában történt- Ebből az időből levéltári kezelésnek 3emmi nyoma nincs, A kormányhatóságoktói,, egyházi és világi személyektől, a megyei hatóságtól érkezett rendeleteket tudósításokat, leveleket,, kérelmeket, a püspöki rendelkezéseket (rendeleteket), összeírásokat stb. bevezették egy jegyzőkönyvbe (protocollum intimatorum), s külön Jegyzökönyvet vezettek ezeknek a rendeleteim el: a végrehajtásával, elintézésével,, általában a püspöki igazgatással kapcsolatos iratokról is., (Acta Ecclesiae Alba--Regalensis) Ezeknek a jegyzőkönyveknek megfelelő két nagy sorozatban helyezték el az iratokat is : Acta és Intimata, Belső rendjük valószínűleg eleinte az időrendnek felelt meg, 47944ől kezdve pedig a jegyzőkönyvi tételszámoknak, A Jegyzökönyvek vezetése és az iratok kezelése és örzáse kezdetben a püspöki titkár feladata volt, később, a XIX. század elején est a munkát, vagy a munka egy részét már a szentszéki jegyző látta el, s tulajdonképpen ebből a tisztségből alakult ki a püspöki levéltáros hivatala. Az első levéltáros, akiről tudomásunk van : Majer József szeníszéki jegyző volt, aki 4842-íöi 4S444g archiv.arius4 cimet is viselt. A levéltári feladatok fontosságára és a megszaporodolt munkák elvégzésének nehézségeire mutat, hogy Majernek székesfehérvári felsőkerületi aiesperessé történt kinevezése után (4814. március) Aigner Károly személyében archivi episcopalís registratort neveztek ki, 1815-1846-ban azonban Aigner gróf Cziráky Ania! házikáplánja lett Lovasberényben, s ez alatt az idó alatt a levéltárosi feladatokat Farkas Ferenc secretarius iatta el. 1816. december 3-án bízta meg véglegesen Vurum József püspök a szentszéki jegyzővé és püspöki tevéitárossá kinevezett Aigner Károivt a levéltár rendezésével és leltározásával (registrálásával). Aigner - viszonylag igen rövid idő - néhány hónap alatt (decembertől márciusig) rendezte a püspöki levéltár régi iratait. Az addig! két irattári sorozatot felbontva hat nagy csoportot állított íel, s ezekben, - mindegyik csoport számára bizonyos meghatározót! számkontingenst tartva fenn -1191 irattári (levéltári) egységet alakított ki tárgyi alapon Ebben a rendszerben a püspökség összes irata, a szentszéki iratok is, elhelyezést nyertek, A hat csoport, a meghatározott számkontingensek és az Aigner által az egyes csoportokban kialakított egységek száma a kövelkező : 4, Publico-ecclesjastica 1 - 1499 . 1 - 395 2, Fundationalía 1500 -- 2499 1500 - 4607 3. Religionaria 2500 - 3499 2500 - 2532 4. Litteraria. 3500 - 4499 • 3500 - 3524 5, Dioecesana (intranea) 4500 - 6999 4500 - 5074 6 Extra nea 7000 ... 7000 - 7054 Ebben a rendszerben elhelyezkedtek az olyan - ma már lerjedelmüknél fogva külön kezelt -- soro- j zatok is, mint az anyakönyvek,, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, templomszámadások (ezeknek 1815ig való plébániánként! csoportosifása is Aigner müve). A rendezett iratanyaghoz Aigner A-B-C rendes mutatót is készített Clavis Archivi Dioecesank mely a tárgyi címszavak, személy- és helynevek szoros ABC rendjében adja a rövid tárgy megjelölést és az iratok levéltári számát (numerus), A levéltár rendezésével együtt uj ügykezelési rendszert is vezettek be. Az iratok protocellálását 4816. november 44-én az iktatás váltotta fel. Az iratok elintézésük után, a püspöki cancelláriából és a szentszéktől egyaránt, a levéltárba kerültek, ahol az Aigner által kialakított rendszerbe osztollák be őket, - iktatószámuktól független levéltári számok alatt- A levéltári számokat az Iktatókönyvben feljegyezték. Ma is ez az ügykezelési,, levéltári refcdszer van érvényben Természetesen