Bakács István: Az Széchenyi család levéltára (Levéltári leltárak 5. Budapest, 1958)

Bevezetés

nagyobb, és a <számt a kisebb tárgyi egység. Rendezési munkájában sok az egyenetlenség, az egyes tcsomólo tárgyiíag nem eléggé élesen különböznek egymástól, eeenfelül a «csomók»-on belül a *szám»-ok egymásutánjában sem tárgyi, sem időbeli összefüggés nincs, csupán a «szám»-okon belül vannak az iratok évrendben. Minthogy azonban rendezése eredményeképpen 1944-ben meg­jelent A Sárvárfelsővidéki gróf Széchényi család levéltárának rövid leírása, rendszerét megtartot­tuk. Sőt a VII-XIl kötetről készült ismertetést - a legszükségesebb változtatásokkal (sajtóhibák ki­javítása stb.) és bővítésekkel - repertóriumunkba átvettük; Repertóriumunk kiadását az tette szükségessé, hogy az 1941-i tleirási az I—VI. kötet anya­gát igen vázlatosan (csupán a «szám»-ok tárgyának rövid meghatározásival) s több esetben té­vesen közli, egyébiránt pedig a Széchenyi-család levéltárában levő jelentős gazdaság- és társada­lomtörténeti forrásanyagról nem Jelent meg ismertetés, már pedig a Somogy. Sopron és Zala me­gyékben fekvő; uradalmak és Jobbágynépük életének megrajzolása e forrásanyag felhasználása nél­kül csak torzó maradhat. A kutatás eleddig az iratanyagban roppant nehézkes volt. minthogy az egyes iratcsoportokat (fascieuíusokat) magában foglaló palliumokon csak a lajstrom könyvben és jelen repertóriumunkban feltüntetett latin cimek szerepelnek. Az emiitett 1941 évi ismertetésnek egyéb­ként az Országos Levéltárban őrzött példányai a Levéltár épületében 1945-ben kitört tüz következ­tében megsemmisültek s csali egy-két darab maradt fenn. Szükség volt e repertóriumra azért is, mert a levéltárat - mint már íentebb emiitettük - az Országos Levéltár kiegészítette s e kiégészi­tésekrűl sem állott a kutatók rendelkezésére megfelelő tájékoztatás. Az Országa-s Levéltár elsőbben kiegészítette a levéltárat a Magyar Nemzeti Múzeum Levél­tári Osztályon a különböző vásárlások során megőrzésbe került iratokból kialakított két időrendi sorozat: az un. <Törzsanyag* reformkori része és az il848/49-es gyűjtemény* felbontásakor ki­emelt, részben Széchenyi Istvánhoz cimzett, részben általa irt levelekkel, valamint jegyzeteivel és levélfogalmazv anyaival. Az 1980-as évek végén Lunkányi Jánosnak, Széchenyi István nevelőjének, majd uradalmi igaz­gatójának leszármazóitól vásároltatott meg az a gyűjtemény, amely tulnyomórészben Széchenyi.Ist­ván életével kapcsolatos iratokat. Jelentős részben azonban Széchenyi István bátyjának, Lajosnak és második feleségének, Vurmbrand Franciskának levelezését tartalmazza. 1947-ben antiquariustól került az Országos Levéltár tulajdonába egy, szintén Széchenyi István személyével kapcsolatos iratgyűjtemény, amely Széchenyi István sajátkezű feljegyzéseit, leveleit, szám­lákat, valamint a család történetírójának Széchenyi István életrajzához, készttett Jegyzeteit tartalmazza. xxx A Térzslevóitár I--VL kötetének repertóriumát Bakács István, a 26-32. iratcsomókban lévő, valamint a lapon felsorolt levelek jegyzékét Magyari László, a repertórium technikai munkáit és a helynévmutatót Jancsik Vilma készítette. xxx * A repertórium raktári egységről (amely, ha nem jelezzük külön, szabvány iratcsomó) rak­tári egységre haladva ismerteti az iratanyagot. Évkort nem a nagyobb (tkötet* és <szám», ille­tőleg a «köteti és tcsomó*) tárgyi egységnél adjuk meg, hariem a kisebbnél (a •íasciculus»-nál ill, «szám»-nál). Kivételt teszünk azonban akkor, ha a tszám* illetőleg iC3omó* terjedelmesebb s ilyenkor megadjuk az iratanyagot tartalmazó raktári egységek mennyiségét is. Kisebb terjedelemnél ugyanis a kutató könnyen megállapíthatja a részadatokból a tszám* ill. tcsomó* évkorét s a fel­tüntetett raktári egységek sorszámaiból az anyag mennyiségót.

Next

/
Thumbnails
Contents