Soós Imre: Az Egri Érsekség levéltára (Levéltári leltárak 3. Budapest, 1957)

B) Archívum nóvum

B) ARCHÍVUM NÓVUM 4805-1023. Az 4805. évvel kezdődő érseki korszak egyházigazgatási iratait tartalmazza az *uj levél­tárt. Terjedelme 2872 íraktur csomó, 240 rolclolyóméter. A 647-650 alatti kötetek kivételével a többi raktári egység 45-20 c,m magas, vízszintesen fektetett fraktur iratcsomókból áfL Irattári rendszerét 4820 körül alakították ki s az még most is érvénybon van. Az érseki kancellárián évenklnt iktatott iratokat a levéltár rendszerint öt év után veszi át s négy nagy tárgy­csoportra bontja szét. Ezek: 1. az egyházmegye kötelékébe tartozó papok személyi ügyei, ne­vük betűrendjében - acta personalia 2. a plébániákra vonatkozó iratok, a plébániák mostani elnevezésének betűrendjében - acta localia vagy parochlaiia ~, 3. a személynévhez vagy hely­névhez nem fűződő «tárgyak» iratai, a tárgyak latin nevének betűrendjében. - acta meritorum 4, az egyházmegyei szentszék iratai - acta conslstorialia -. (A szentszék iratanyagából az ikta­tószámok sorrendjénél: szétbontása után a 47-48. századi szentszéki iratokkal együtt egy külön­álló levéltári csoportot alakítottak ki. Erről a H. alatt lesz szó,) Ez a könnyen áttekinthető tárgyi csoportosítás a levéltári kutatást nagyon megkönnyíti, mert minden papnak, minden plébániának és az egyházágazgatásban előforduló minden tárgynak összes iratait 4805-től 4923-ig együtt találja a kutató egy vagy több. de egymás után következő iratcsomóban, időrendben, illetve az ugró ik­tatószámok sorrendjében egymásra rakva. A kisterjedelmű íratcsomókat paüiumba burkolják és Jelzőcédulával látják el. mely reltünteti a pap vagy a plébánia nevét, vagy a tárgy latin elnevezé­sét, továbbá az évkort. Az iratok korának megjelölése csak a papok személyi iratcsomóinak jel­zőcédulájáról hiányzik. Jelen leltár a Jolzőcédulák szövegét közli. Az archívum novura - eltérően az archívum vetustól - már nem csupán a beadványokat tartalmazza, hanem az egyházmegyei hatóság határozatának vágy válaszlevelének fogalmazványát is. hozzákapcsolva a beadványhoz> Az egyházmegyei jegyzőkönyv éppen ezért 4805 után többé nem lovolezőkönyv, hanem csak iktatókönyv és az iratok levéltári Jelzetét megjelölő segédlet. Ugyanis az iktatókönyv iSignum archívig rovata mondja meg, hogy egy keresett iktatószám a levéltári szét­bontás után milyen Jelzet alá került. 1. Acta perspnalia Az egri érseki főegyházmegye kötelékébe tartozó papok személy}, fegyelmi és hagyatéki ügyei: ajánlás, pályázat, kirendelés, áthelyezés, beiktatás a Javadalom birtokába, felmentés. P e­renkivüli fegyelmi ügyek, íogyelmi panaszok és tanúkihallgatások. (Fegyelmi perek a szent­szélei perek közt találhatók.) Kölcsönügyek. Végrendelet és annak végrehajtása, hagyatéki ügyek, hagyatéki leltár. Gyakran kizárólag csak hagyatéki ügyeket találunk a személyi ügycsomókban. A személyi iratok kora som a raktári csomók jelzőcéduláin, sem Jelen leltárban nincs feltüntetve. A Papok életkora, illetve működési ideje a sokszor hiányos, csupán az elhalálozást követő hagya­téki eljárási iratokból meg nem állapitható. erre nézve az egyházmegyei névtár szolgáltat ada­tokat. Igen tág kormegjel öless el annyit lehet mondani, hogy az acta personalia minden csomója az 4805-4923 közötti időszakra és csak az elhalt papokra vonatkozik, az élő papok személyi ira­tait az érseki iroda kezeli. Az érsekek személyi iratai az Acta meritorum archiepiscopus cím­szava alatt találhatók, 299 csomó. 46 polcfolyóméter, raktári sz név 352. Alavander Franciscus Adányi Josophus Alborty Josophus Adamovics Josephus Almásy Josephus Aczél Josephus Albert Franciscus Agáczi Joannes Albrecht Franciscus

Next

/
Thumbnails
Contents