Bakács István: Az Esterházy család hercegi ágának levéltára (Levéltári leltárak 2. Budapest, 1956)
Bevezetés
BEVEZETÉS Az Esterházy család hercegi ágának alapitója, Miklós, Esterházy Ferencnek és Hiésházy Zsófiának - Illósházy István nádor húgának - fia 1583-ban született. Apja volt az első s aki tGalántaU előnévvel az • Esterházy* nevet használta. Miidós a családi vagyon alapját Mágócsy Ferenc özvegyével, Dersffy Orsolyával kötött házassága révén veti meg: felesége kezével megkapja a munkácsi uradalmat, amelyet ugyan 4622-ben a nikolsburgi béke értelmében át kell engednie Bethlen Gábornak, de kárpótlásként megkapja a kismartoni uradalmat. Második feleségével, Nyáry Krisztinával, Thurzó Imre özvegyével pedig a Thurzó-vagyon egy részének megszerzésére is lehetősége nyílik, megkapja a pápai uradalmat, a Nyáry-rokonság révén pedig biztosiba utódai jogigényéi a déldunántuli birtokokra, a hódoltsági területen felevő Ozora, Kaposvár. Dombóvár birtokára. 16254ől az ország nádora ; a következő évben kapja Fraknó várát a grófi címmel, majd megszerzi Lánzsér, Lakompak, Sempte. Regéc várbirtokát s zálogba veszi a lévai uradalmat. Halálakor ~ 4645-ben legidősebb fia, István (akinek Thurzó Erzsébet volt a felesége) már nem élt s fiúgyermeke nem maradt; a második fiúnak, Lászlónak - aki az Blésházyaktól megszerzi Bittse várát - sem volt gyermeke. László grófnak 1652-ben bekövetkezett halála után tehát Miklós nádor két kisebbik fia, Pál és Ferenc megosztozik a birtokokon. Ferenc kapja Pápát és Semptét: ö a család pápai ágának megalapítója. Pált 1681-ben nádorrá választják, 1678-ban elnyeri a hercegi cimet, amelyet 1712-ben az elsőszülött fiuutódra is kiterjesztenek. Ő szerzi meg a hatalmas hitbizományi jószágkompiexumot, igy a Wesselényi-összeesküvés után (Nádasdy Ferenc a sógora volt) Szarvkőt, Lékát, Keresztúri de ő csatolja a családi vagyonhoz Végles, Szádvár, Sztrecsény, Kapuvár, Szentmiklós, Csobánc.. Köpcsény. Derecske. Kabold, Alsólendva, Dombóvár, Schwarzenbach, Sárvár uradalmait is. A ThurzóThököly rokonság révén (másodig felesége, Éva, Thököly Imre testvére volt) Árva és Lietava vára, valamint erdélyi birtokrészek is tulajdonába kerülnek. Halálakor (1713) a későbbi Esterházynagybirtok már együtt van. utódai a XVIII. század közepén csupán Bujákkal egészítik kL 1713-ban Józseí herceg, majd 1724-ben bekövetkezett halála után öccse. Mihály a családi hit* bizomány birtokosa. Mihály herceg még 1721-ben meghal, s ekkor József herceg fia, Pál Antal az örökös, akinek kiskorúsága idején (1711-ben született) édesanyja. Gilieis Oktávia, valamint Erdődy György és Gundacker Tamás mint gyámtanács igazgatja a hitbizományt. Pál Antal 1734-ben veszi át a birtokok vezetését; az uradalmak fejlesztése érdekében,valamint távolléte idejére - részivett ugyanis az örökösödési háborúban, majd 1750-1752-ben nápolyi követ volt - «comnissio»4 állit fel. A családi iratok gondozásának fontosságát ő ismeri fel : 1740. november 17-én kiadja az iratok rendezésére vonatkozó utasítását s még ebben az évben leteszi az esküt az első hercegi levéltárosi Smi liár János. Pál Antal herceg 1762-ben hal meg s öccse. Miklós az utód. akit pompa- és fényűzés-szenvedélye miatt «Fényes»-nek neveztek. Alatta történik, a régensi tisztség felállításával, a birtokigazgatás újjászervezése az uradalmak jövedelmezőségének emelése érdekében, s ő épitteti Eszterházái; udvari karnagya Haydn József. 1783-ban a család minden tagját hercegi rangra emelik. Miidós fia Antal herceg csupán négy évig (1790-1794) a hitbizomány Teje, majd az ő fia, Miklós következik. Miklós herceg 1797-ben a dunántúli felkelő nemesség parancsnoka s az ezzel kapcsolatos iratokat is a levéltár tartalmazza. 1804-ben megszerzi az edelstetíeni apátság birtokát (Ausztria) és megkapja a birodalmi hercegi cimet. Költekező, fényűző életmódja azonban adósságokba sodorja, s amikor 1833-ban meghal, hatalmas terhek nehezednek a birtokokra. A kor leg nagyobb bankárai: Rothschild, Sina, V/ertheimer. Seckstein jelentős összegeket kölcsönöznek neki is. miként kortársának. Festetics Lászlónak. Mindkét helyen zárgondnoksággal lehet csak megálii tani az eladósodási folyamatot. Miidós fia, Pál még szerepel a politikai életben: londoni nagykövet majd 1848-ban az első magyar minisztériumban a külügyi tárcát kapja. De Pál Antal fia és unokája: Miklós (1817-1894), ill. Pál (1843-1898) herceg már visszavonult élettel iparkodik az uradalmak anyagi helyzetét stabilizálni. A családi hitbizomány két utolsó birtokosa Pál fia. Miklós (1869-4920) s ennek fia. Pál (szül. 1901) volt.
