Ila Bálint: Filmtár (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 9. Budapest, 1954)

EGRI PÜSPÖKSÉG GAZDASÁGI IBTÉLTÍRA 1261 - 1811 ígér I692-1709. doboz 1. Az egri püspökség birtokaira, kiváltságaira, jövedelmére, kereskedelmére és katonai ügyekre vonatkozó iratok. Az anyag 3 darab eredeti középkori, a Hevesmegyei Sólymos és Gyöngyös birtokokra vonatkozó oklevél mellett kizárólag könyvekből áll .A könyvek kisebb része iratgyűjtemény, azaz részben eredeti, részben másolati oklevelek és iratok összefűzéséből, nagyobb része viszont folyamatos bejegyzés utján keletkezett. A könyvek egy része vegyes, legkülönbözőbb jellegű följegyzéseket tartalmaz, -zek között megtalálhatjuk a püspökök neveit, I

8 Endrétől 1758-ig, az országos prelátusok névsorát 1222-től, a püspökségnek és tizedbevételeinek történetét , különös tekintettel a vakanciákra és a bérletekre. A tizedügyek mellett adatokat találunk a negyed, heted, nyolcad és tizenhatod jövedelmekre is* A könyvekben vannak utasitások a tizedszedők részére, dézsmabérleti szerződések, dézsmaperek, elszámolások a szepesi kamarával dézsmaügyékben. Egyes iratok az egri káptalanra vonatkoznak, mint pl, a káptalan tisztviselőinek és jövedelmeinek felsorolása. Az anyag tartalmazza a város és a püspökség közötti vitákra és megegyezésre vonatkozó iratokat, amelyek kereskedelmi ós katonai jellegű tanúsítványok, missilisek, kórvények, adókimutatások .Tannak vármegyei átiratok és a város által a királyhoz- intézett felterjesztések is

f főleg adóelengedések, a katonai terhek és az újoncozás ügyében. A könyvek egy csoportja az egri várra vonatkozó iratokat, többek közt a vár részére szedett jász és kun adóról készült kimutatásokat sorolja fel. •Az egri püspökség gazdálkodásába adnak értékes bepillantást a gazdasági utasítások a birtokok ispánjai részére, vetési előirányzatok, valamint az egyes gazdasági vezetők számadásainak felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek. Külön kötetekben találhatók a szabolcsi tizedekről szóló iratok, valamint Szabolcs megye tizedügyében irt levelek. Ugyancsak külön kötetekben vannak a tizedbérletekre vonatkozó dokumentumok. Nagy figyelmet érdemelnek a számadáskönyvek, a püspökség szőlőinek és házainak eladásáról készült jegyzőkönyvek, a püspöki prefektura előtt kelt adásvételi bevallások és a püspökségnek a jobbágyokkal kötött különböző szerződései. Jelentősek a püspökség javairól készült urbáriumok és ,a szőlők összeírását tartalmazó kötetek az 1486-1795-ös évkorból. Három kötet úriszéki iratokat tartalmaz a XVIII • század második feléből • Bgyes kötetek a püspökséghez intézett kérvényeket és az azokra adott válaszokat, a püspökség levelezését és Telekessy egri püspök sajátkezű naplóit tartalmazzák, az I68I-I696 közötti időből. Az ^yag túlnyomó része a XvTI-XYIII. századra vonatkozik. A püspökség birtokait Abony, Bakta, Kis-Buda, Butelek, Cegléd, Dob, Beménd, Eger, Felnémet, Gyöngyöspüspöki, Halász, Harsány, Hidvég, Kápolna, Kerecsend, Keresztespüspöki, Kompolt, Kömlő, Kürt, Magyarád, Maklár, örvény,, Sarud, Sólymos,Szarvaskő, Szent-Mária, Szikszó, Szirák, Szőlőske, Alsó-Tárkány, FelsŐ-Tárkány, Tállya, Tiszanána, Tiszaörs, Tiszapüspöki, Zsórc,.Borsod, Heves és Zemplén megyékben feküdtek. . 2* 3 oklevél 4* 56 kötet, 14.400 felvétel.