Varga Endre: Bírósági levéltárak (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 4. Budapest, 1952)

Bevezetés. A Levéltárak Országos Központja a sokszorosítva kiadott alapleltárak sorozatában ezúttal az országos Levéltár szervezeteben egységbe foglalt bírósági levéltárak alapleltárát bocsátja a kutatás rendelkezésére. Ezt, a XVII-XIX.századokat átfogó, részben a XYI.századig visszanyúló terjedelmes anyagot a hétszemélyes táblábói

? királyi .táblából, majd & váltóieitörvénvszékből összetett régi curia levéltára a hozzákapcsolódó személynökié tárnokig itólőmesteri és kerületi táblai levéltárakkal, az 18491861 évi abszolutizmus osztrák birósági szervezetének fennmaradt anyaga, az 1861-ben visszaállított curía és más egykorú felsőbíróságok, végül a dualizmus-kori kúria, budapesti Ítélőtábla s több egyéb felsőfokú biróság állagai alkot]ák a leltárban látható, különböző szervezeti stb. változásoknak megfelelő időpontokig. A szorosan egymáshoz , sőt egymásba kapcsolódó állagoknak a felépítmény - Sztálin által hangsúlyozott visszamaradása következtében gazdasági-társadalmi formációkon átnyúló anyaga gazdag, eddig kellően fel nem használt forrása mind az alapra, mind a felépítményre s az utóbbi visszahatására vonatkozó kutatásoknak. ízt a gazdagságot már a most közrebocsátott alapleltár is, kényszerű szűkszavúsága dacára, érzékeltetheti, de közelebbről a most készülő részletes ismertető leltár fogja a haladó történetírás számára feltárni. A leltár a több mint 4oo állagból összetett, nagyszámú s különböző korm jogszolgáltatási szerv által létrehozott anyagot az időrendi és szervezeti összefüggéseknek megfelelő sorrendben tünteti fel. S minthogy az állagok egykorú címeiből az összefüggések a belső szerkezetet követő egymásután ellenére sem fejeződhetnek ki elég élesen, a jobb tájékozódás biztosítása végett a leltár végén található iartalommutató az állagokat nemcsak egyszerűen számszerinti sorrendben, hanem a történeti fejlődésnél:, a hatóságok közötti kapcsolatoknak, hatásköröknek ato. megfelelően részekre, fejezeteire, csoportokra tagolva adja, melyek az anyag gyors áttekintését teszik lehetővé. Az utóbbi célt ezen kivül a tartaloamutatót bevezető, annak szerkezetét, vagyis a birósági levéltárak egész rendszerét röviden összefoglaló táblázat is szolgálja. /A tartalommutató az állaf

ok sorszámára utal; ezen kivul a lapszámokat is megadni feleségesnek látszott./* S sokszorosított alapleltár, éppúgy mint a sorozat előző 3 kötette., a házi használatra készült eredeti felvételnek csak azokat az adatait közli, amelyek a kutatók tájékoztatására szol§

álnak. Ezek a levéltári egységek sorszámán, címén és évkorén ivül a következők: 1. / az iratanyag tárgya, illetőleg pontos meghatározása, 2. / az iratanyag részei, mennyisége, 3. / az iratanyag irattári rendszere, 4. / az iratanyagban való kutatás lehetősége és módja, 5. / esetleges megjegyzések. Az egyes levéltári egységekről közölt adatok tehát e 4, illetőleg 5 pont szerint következnek egymásután /az előző köte-