Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

előforduló címzettek latin-, francia- vagy németnyelvű boriték- ill. belső címéből áll; ezekhez esetenkint egyes címzett-kategóriák megszólítási formulái továbbá bizonyos iratfajték szokásos formulái és mintapéldái járulnak. 2. / +361-362. raksz.: cim- és formuláskönyv /XVIII-XIX.század/, 2 kötet. 3. / Betűrendes kötetek; a kezdőbetűk mindkettőben A-Z-ig futnak /tehát nem egymás folytatásai/. A kezdőbetűkön belül szorosabb betűrend nélkül követik egymást az egyes címzettek elmei s az illető betű alá sorolt iratfajták foFmulái. /Pl. a P betű alatt! Preiss latin, német és francia címe, Pállya latin. Pistrieh német, Paar német, ismét Preiss latin, két Pálffy német cime, Putnik latin címzése, megszólítása és üdvözlése^ bizottsági "protoeollura", azaz jegyzőkönyv formuláinak mintapéldája s a jegyzőkönyv kisérő iratának mintapéldája stb./ A Z betű után utólag bejegyzett formulák, mintapéldák, az egyes iratfajtákhoz használatos papírminőség körülírása^ a szokásos cimeraagyság megjelölése stb

s következnek, egyes beillesztett lapokon pedig pótlások találhatók. 4. / fí

gyes címzettek címzését nevűk kezdőbetűje szerint, az egész betűt végignézve találhatjuk meg; általánosabb formulák, mintapéldák keresésekor célszerű az egész kötetet végignézni. A két kötet nagyrészt megegyezik egymással mégis ajánlatos mindkettőt megnézni, mert a bejegyzéseit kisebb részére nézve kiegészítik egymást, ^ormulak tekintetében egyébként elsősorban a ^Stylionarium* o. köteteket kell alapul venni /ld,: Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára, 49/. 5. / — 51 CONSTGNATIO LOCORUM TRANSYLVANIAE 1831 1. / Az erdélyi tartományi számvevőség által 1831-ben összeállított litografált erdélyi helységnévtárnak Valószínűleg az erdélyi kancellária kiadóhivatala használatára szánt példánya. /Eredetileg az 1832,1958®sz.erdélyi kancelláriai általános Ügyirat külön kezelt melléklete./' 2. / +373. raksz.: litografált helységnévtár /1R31/, 1 kötet. 3. / Királyi rendelettel megszabott minta szerint készült erdélyi helységnévtár. A helységnevek magyar alakjának szoros betűrendjében rovatonkint a következő adatokat tartalmazza: a helység magyar

% latin^, német és román neve; hány római katolikus, református

2 evangélikus, unitárius, görögkatolikus, görög-keleti és zsidó temploma van; lakosainak lélekszáma; melyik megyéhez, székhez vagy kerülethez tartozik, s ennek mi a székhelye; városról, mezővárosról, faluról vagy pusztáról van-e szó /számmal jelölve/? Az öszszeállltás a számadatokat laponkint és együttesen Is