Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

erdélyi "Királyi könyvek"-r^l van szó. Ezeket az Illéssv * Pettkó és Illéssy-féle w»tatók alapjáa • kötet sorseámártsfc megjelölésével kall JkémU A» agy*** aem n«se^ séffre stb., nem községi és vásárkivaltsagokra vonatkozó bejegyzéseknek nincsen az erdélyi "Libri regii" valamennyi kötetét egy névsorban átfogd mutatója. Az ismertetett mutatók alapján félUtve a sorozat kivánt kötetének megfelelő lapját, a keresett bejegyzés élén, a cimfej végén olvasható jelzet alapján ki lehet kérni azt az erdélyi kancelláriai ügyiratot /általában az/'Acta generáli** c.sorozatból, ld.: Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára,2/, melyben a "Királyi^könyv"-be bemásolt szöveg eredetije s kapcsolatai találhatok. A sorozat az erdélyi udvari kancellárián kelt, királyi kegyelmi tényt tanusitó kiadványok bejegyzése tekintetében teljességre nem tarthat számot. Még az utólag készült lf>87-1789. évi kötetek aránylag teljesebbnek mondhatók, hiszen különösen az első 4-5 kötet aránylag csekély számú /a III. és IV. kötet csak egy-egy/ évet foglal magában, még hozzá olyan időszakból, midőn az éppen csak meginduló erdélyi udvari kancellária ügyforgalma még kicsiny volt. Az 1790-től fogva egykoruan készült "Királyi könyvek" már sokkal kevésbbé mutatnak teljességet a királyi kegyelmi tényt tanusitó erdélyi kancelláriai kiadványok bemásolásában. Teljes áttekintést ebben a vonatkozásban, mint egyébként is, csupán az "Acta generáliaf segédkönyvei adhatnak a kancellária működéséről. Az erdélyi "Királyi könyvek"-et 1766-i rendelet értelmében 1790-től fogva vezették egykoruan; visszamenőleg, az 1687-1789. évekre vonatkozólag 1823-1829-ig készült el /másoltatott és hitelesíttetett/ az I-XII. és /feltehetőleg/ a XII 1/2. sorszámmal ellátott kötet. Mutatkozott azonban már korábban, a XVII-XVIII. század fordulóján ís törekvés arra, hogy az erdélyi kancellária irattárának fontosabb darabjait a biztosiVb megőrzés s a könnyebb megtalálás érdekében másolati könyvekbe vésessék, így keletkeztek az erdélyi "Libri regii" alsó, kezdetleges alakjai: a "Liber decretorum et politiearum ezpeditionum", a "Liber expeditionum et correspondentiarum", a "Liber mandatorum juridicorum" s a "Liber regius grationalium" /ld.: Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára, 37-4O/. Ezek, általában az erdélyi udvari kancellária megalakulásától az lTOO-as, 1710-es évekig egymás mellett párhuzamosan haladva, tárgyban a későbbi "Libri regii"-nél tágabb kört ölelnek fel; az uralkodói kegyelmi tényt kifejező erdélyi kancelláriai kiadványokon kivül az igazságszolgáltatással kapcsolatos és a kancellária egyéb hivatalos iratvaltásából származó, sőt esetenkint idegen provenienciaju fontosabb iratokra is kiterjednek, s ezeket nagyjából cimüknek megfelelően osztják meg egymás között, de nem következetesen, hanem át-átcsapva a másiknak területere. Szemben a magyar kancelláriai levéltár hasonló sorozatával, az erdélyi "Libri regii"-bŐl kezdettol fogva hiá-