Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

elhatározással visszaérkezett kancelláriai előterjesztéseken/, mely alatt a rezoluclőval ellátott kisérőiratot visszaérkezésekor az erdélyi kancellária elnökségénrbeiktatták. Minden jegyzőkönyv cimfej jel kezdődik, mely arról tudósít, hogy melyik évben s hónapban elintézett elnöki ügyekről van szó, Utána havonkint újrakezdődő sorszámok rendjében következnek az elintézett ügyekre vonatkozó bejegyzések, még pedig a baloldali hasábban a beérkezett irat küldője, ugyanannak tartejLmi kivonata, kelte és beérkezési ideje olvasható, a jobboldali hasábban pedig az elintézés formája és tartalma. A jegyzőkönyvek tisztázatal havonta a kancellár aláírásával zárulnak. Ha a beérkezett irat királyi kéziratból állt. akkor a bal hasábba tartalmi kivonat helyett a királyi kézirat teljes szövege került, dátummal és aláírással* Ha pedig a beérkezett iratot az uralkodónak tett erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztésre rávezetett uralkodói elhatározás alkotta, akkor ennek az elhatározásnak szövegét szintén szószerínt bemásolták, dátummal és aláírással, de megelőzőleg feltüntették a megfelelő erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztés tartalmi kivonatát is; ilyenkor a bal hasáb bejegyzésének két lezáró dátuma közül az első mindig az erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztés /nem pedig a rezolució/ keltére vonatkozik. A jegyzőkönyvek bejegyzéseinek egyik pontját rendszerint együyen királyi elhatározással visszaérkezett elnöki előterjesztés alkotja, t.i. az az elnöki klsérőirat, mellyel a jegyzőkönyv tárgyát képező hónapot megelőző hónapról készült jegyzőkönyv az uralkodó elé terjesztetett s tőle - a tudomásul vételt jelző elhatározás rávezetése után visszaérkezett. Az ügyviteli jegyzőkönyvek sorozata tehát tulajdonképen különféle erdélyi kancelláriai elnöki iratok /az uralkodónak tett s tőle visszaérkezett előterjesztések/ mellékleteiből van összerkkiaj még pedig a * jegyzőkönyvek fogalmazván? ai valójában azokhoz az ügyiratokhoz tartoznak, amelyekkel tisztázatuk a király elé terjesztetett, a jegyzőkönyvek tisztázatai pedig azokhoz az aktákhoz, amelyekben visszaérkezésük után belktattattak. Minden évnek külön mutatója van.Bennük a személy- és helynév s tárgyi címszavak általában szoros betűrendben sorakoznak /kivéve az 1847. és 1848, esztendőt, melyeknek mutatója egyébként is szűkszavúbb; itt a címszavak a kezdőbetűkön belül nincsenek szorosabb betűrendbe szedve/. Utánuk a tárgy rövid körülírása, majd a megfelelő irat iktatószáma következik; a tárgymegjelölés rendszerint a eérkesett irat küldő'jének ill. jellegének, beérkezett irat hiányában pedig az elintézés-fogalmazvány jellegének és címzettjének feltüntetésére is kiterjed. Abban az esetben, ha a tárgymegjelölések egy-egy összefoglaló oimszó alatt sorakoznak, a tárgy első szavát vagy más fontosabb részét rendszerint aláhúzás emeli ki a tájékozódás megkönnyítésére; általában ugyancsak alá vannak húzva az iktatószám-utalások is. S segédeszközök alapján a kutatás mód.la a következő.