Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)
rakszámu csomó iratai kivül maradnak; ez fasciculus- és numerus- jelzés nélküli, 1794-1811. évi rendezetlen elnöki iratokat és másolatosat foglal magában. 4./ Az iratok használatában háromféle egykorú segédeszköz áll rendelkezésre: ügyviteli jegyzőkönyvek, lajstrom és mutató. Az ügyviteli jegyzőkönyvek arról adnak számot, hogy az erdélyi kancelláriában az elnökségen /tehát a kancellária tánáÉsán kivül. egykorú kifejezéssel "privátim*/ milyen ügyintézés rolyt hónapról-hónapra 1816 áprilisától 1822 júniusáig, tehát Teleki s ámuel kancellárságának végéig. /A jegyzőkönyvek pontosabb időbeli elválasztása az erdélyi kancelláriai levéltár 18. leltárlapján ismertetett másik elnöki sorozat hasonló, időben csatlakozó jegyzőkönyveitől a leltározás során ment végbe./ Az erdélyi kancellária elnöksége ugyanis részben 1798tól kezdve minden hónap elején jelentést tett az uralkodónak az előző hónapban tanácson kivül intézett ügyekről, még pedig ha volt olyan ügy, amely érdemleges elintézést kivánt, akkor jegyzőkönyv formájában. E jegyzőkönyveket - melyek fogalmazványa a "B w és *AAA W jelzésű tárgyi fasoiculusokban található - tisztázatban egy-egy kisérőirattal terjesztette az uralkodó elé, s miután a király a jegyzőkönyv tartalmát a kisér^iratra vezetett uralkodói elhatározás formájában tudomásul vette, a jegj^zőkönyv a Jkisérőirattal együtt visszakerült az erdélyi kancellária elnökségére; itt a kisérőiratok rendszerint a megfelelő jegyzőkönyv-fogalmazvány mellé, a W B" és *AAA" fasciculusba kerültek, magukból a jegyzőkönyv-tisztázatokból pedig, 1816 óta, évenkint egybefüzve, "G-estions ProtoeeH" elnevezéssel külön sorozat kerekedett. A jegyződ könyvek - annak feltüntetése után. hogy a tanácson kivül melyik évben s hónapban elintézett ügyekről van szó bal hasábjukban havonta újrakezdődő sorszámok szerint az elintézésre került beérkezett irat tartalmi kivonatát, továbbá keltét és beérkezésének idejét, jobb hasábjukban pedig az Ügy elintézésének módját és - ha az elintézés nem puszta tudomásul vételből, irattárba helyezésből állt - tartalmi kivonatát közlik, s havonta rendszerint a kancellár aláírásával zárulnak.Ha a beérkezett irat királyi kéziratból állt, akkor a bal hasábba tartalmi kivonat helyett a királyi kézirat teljes szövege került. Ha pedig a beérkezett iratot az uralkodónak tett erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztésre rávezetett uralkodói elhatározás alkotta, akkor ennek az elhatározásnak szövegét szintén szószerínt bemásolták, dátummal és aláírással, de megelőzőleg feltüntették a megfelelő erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztés tartalmi kivonatát is; ilyenkor a bal hasáb bejegyzésének két lezáró dátuma közül az első mindig az erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztés /nem pedig a rezolució/ keltére vonatkozik.A jegyzőkönyvek bejegyzéseinek első pontját rendszerint egy ilyen királyi elhatározással visszaérkezett elnöki előterjesztés alkotja, ti. az az elnöki kisérőirat, mellyel a jegyzőkönyv tárgyat képező hónapot megelőző hónapról készült jegyzőkönyv az uralkodó elé terjesztetett s tőle - a
