Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

általában & bejegyzett erdélyi kancelláriai iratok éve. s azon belül iktatószámának növekvő rendje szabja meg* Minden egyes bejegyzés élén oimféjként előrevetett tartalmi kivonat áll, mely a bemásolt kiadványfajta megjelölését, azután annak megnevezését, akinek részére az kiállíttatott, s gyakran a tárgy rövid feltüntetését foglalja magában* A oimféjhez annak az erdélyi kancelláriai ügyiratnak száma és éve csatlakozik, melynek alapján a szöveg bemásoltatott* Maga a szövegmásolat általában - leszámítva a királyi címnek stb* ."eto.!

1 jelzéssel elhagyott lényegtelen részeit - teljes* A bejegyzéseknek az eredeti szöveggel való megegyezését minden egyes szöveg végén a regestrator ill* levéltérigazgató aláírása, illetőleg általa aláirt hitelesítési záradék tanúsítja; az 16871789* évi I-XII. kötetben, melyek utólag készültek, a másolás ill. hitelesítés dátuma is fel van tüntetve* 4./ Minden egyes kötet végén egyidejűleg készült mutató található; tehát a mutatók nem az egész sorozathoz egyszerrre, hanem külön-külön az egyes kötetekhez szólnak* Címszavaik nemcsak a személy- és helyneveket, hanem a bemásolt iratfajták megnevezését s a tárgyakat is felölelik, s általában szoros betűrendben követik egymást* Utánuk a tárgy rövid körülírása olvasható, majd szám-utalás a kötet lapjára, melyen a megfelelő bejegyzés kezdődik* A kutatás módja tehát a következő* A 3. pontban adott összeállítás alapján kikérjük a keresett időszakra Vonatkozó kötetet vagy köteteket, s kiindulunk annak ill* azoknak mutatójából* Az egész sorozatot egyetlen névsorban átfogó mutató csupán a bejegyzések bizonyos tárgyi csoportjait illetően áll rendelkezésre* így a nemesség-, címer-, előnév-, cím- és honosság-adományozást tanusito bejegyzésekre nézve ílléssy János és Pettkő Béla "A Királyi Könyvek* /Budapest 1895/ c. kiadványa, mely II* részében adja az 1687-1867-ig erdélyi nemesség- stb. adományban részesültek névmutató ját .az adomány fajtájának /tárgyának/, keltének s az erdélyi "Libri regií" megfelelő kötet- és lapszámának feltüntetésével. Ugyancsak nyomtatott jegyzék áll rendelkezésre a "Királyi könyvek"-be bejegyzett községi és vásárkiváltságokról /ílléssy János: Községi kiváltságlevelek jegyzéke. Budapest 1898; ílléssy János: Vásárszabadalmak jegyzése, Budapest 1900/; mindkettő a magyar és erdélyi "Liber regius*-ok a.lapján együttesen összeállított helynév-mutató. A községi kiváltságok mutatója a helynév után a kiváltságot adomáig ozó király nevét, az adományozás idejét, az adománylevélben esetleg átirt korábbi kiváltságok adományozóját és dátumát, végül a "Királyi könyv" kötet- és lapszámát adja meg, hol a megfelelő bejegyzés található; utal arra is, ha a beJegyzés nem teljes szövegű, hanem csupán kivonatos. A vásárkiváltságok jegyzéke a helynév s a megye feltüntetése után megjelöli* hogy országos vagy hetivásárról van-e szó, s közli az adomány keltét és a megfelelő királyi könyvi bejegyzés kötet- és lapszámát. Mindkét most emiitett ílléssy- féle kiadványban a "Liber regius* kötetszáma elé tett W

E.* Jelzés figyelmeztet arra, hogy nem magyar, hanem