Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)
grófi, bárói, lovagi, primipilusi. bojári rang adoraányozáaa ill, megerősítése, honfiusitas; kinevezéi udvari főméltósággá és méltósággá; pecsétadományozés; alapitvámy váfcoti, községi, székely széki, görögöknek örményeknek adott Kiváltság; vásár-. vámf rév-. céhkiváltság, sörfŐsaSsre. gyógyszertár létesítésére, zálogház-alapításra, könyvkiadásra adott különleges engedély, technikái eljárásokra, gyártásmódokra adott privilégium exclusivum - tehát elsősorban gyökeres jogot biztosító adományok, de mellettük személyre szólók is, bár 1790-től kezdve az utóbbiakat rendszeresen egy másik másolati könyv-sorozatbaj a "Liber regli secundae olassis"-ba /ld.:Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára,44/ vezették. Idő folyamán a bemásolt szövegek kőzött egyes iratfajták nagyobb tömegben jutottak szerephez, mások viszont háttérbe szorultak, esetleg ujabbak tűntek fel. így a XVII. század Végén s a XVIII. első felében még a megkegycímezések, birtokadományok és - megerősítések, nemesség- és fórangadományozások, községi, vásár-, vámkiváltságok alkot iák a bejegyzések legnagyobb részét. Viszont a honfiusitások, törvényesltések, házassági felmentések, alapítványok, "privilégium privativum"- ill. "exelusivum"-ok a XVIII. század második felében, annak vége felé kezdenek feltűnni vagy tömegesebbé válni; a XIX. századra a házassági felmentések válnak legszámosabbá /ezek számára azután 1842-től fogva külön "Liber regius matrimoniö-dispensatÍonalium*-ot nyitnak, /ld.: Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára, 43/. Ugyanekkor tűnnek fel nem speciálisan az uralkodó kegyelmi tényét tükröző, hanem az igazságszolgáltatással kapcsolatos erdélyi kancelláriai ki a dványfajták ist magánfelek kérésére a király nevében kiadott tiltakozások, retraotatiok stb. 2. / +1-16. raksz.: másolati könyvek A687-1848/, 16 kötet. 3. / Mlg a magyar kancelláriai levéltár hasonló sorozata, elmének megfelelően, királyok szerint halad, addig az erdélyi "Királyi könyvek", bár nagyjából szintén az időrendet követik, nem a királyok uralkodási ideje szerint tagolódnak kötetekre. Arról, hogy melyik kötet milyen éveket foglal magában, a következő összeállítás tájékoztat: I. kötet: 1687-1698 IX. kötet: 1742-1750 JI. " 1699-1700 X. " 1751-1761 III. " 1701 XI. " 1762-1779 IV. " 1702 XII. " 1780-1789 V. " 1703-1714 ttt. 1/2 " 1784-1789 VI. " 1715-1719 XIII. " 1790-1818 VII. " 1720-1780 XIV. " 1818-1833 VIII. " 1729-1741 XV. " 1833-1848; Bszerint a kötetek időben általában véve csatlakoznak egymáshoz, kivéve a XII 1/2. sorszámmal jelzettet, mely a XII.-kei párhuzamosan halad. /Lényeges különbség tárgyi tekintetben sincs a kettő között, de a nemességadományozások, honfiusitások, udvari méltósággá tőrtént kinevezések a XII. kötetben találhatok./ Egy-egy köteten belül a szövegek sorrendjét nagyjából az időrend, illetőleg
