Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)
leirat szövegét, a 3. kötet végére pedig a Caraffával kötött'. megegyezés, az előtte tett nyilatkozat, továbbá vallásügyi tárgyalásokkal kapcsolatos 1696-1702, évi iratok szövegét. A sorozat - a «Liber expeditionum et correspondentiarum*, *Liber decretorum et politioarum expeditionum 11 és "Liter mandatorum iuridlcorum" o. kötetekkel együtt /ld, i Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára. 37-39/ - tulajdonkép az erdélyi udvari kancellárián létrejött "Királyi könyvek* előő, kezdetleges alakjának felel meg, 2, / +22-25* raksz.i másolati kötetek A686-1714/, 4 kötet, 3, / Lapszámozott egykorú vagy kőzel-egykoru kötetek g nagyjából időrendben haladó $ejegyzésekkel /megtörténik azonban, hogy szoros időrend helyett hasonló fajtájú iratokat másolnak be sorozatosan, s aztán megint más fajtájúakat/. Az 1, kötet időben 1695-1703-ig halad, a végén Ad, az 1. f ontot/ 1686-1693, évi bejegyzésekkel; a 2, kötet 1698-' 700-ig; a 3, kötet 1701-1705-igj, a végén /ld, az 1,pontot/ 1688-1702. évi szövegekkel ; végül a 4, kötet, mely legnagyobbrészt Üres lápokból áll, 170°-171.4-ig. Az 1, kötet b e jegyzés élnek egy része hevenyészett^ utólagos ja* vitásokkal; a 2-4. kötetben törlés, utólagos érvénytelenítés általában csak akkor fordul elő. ha az illető adományozás stb. a dij lefizetése, a birtokba Iktatás elmulasztása stb. miatt érvéiyét vesztette. A bemásolt szövegek élén rövid cimfej áll, mely rendszerint az Irat fajtáját, az érdekelt személyt s esetleg az adomány stb. tárgyat jelöli meg; ez a cim az 1. kötetben gyakran utólagos. A cimfej előtt, mellett vagy után közelegykoraan ill. /az 1. kötetben/ a XlX. század közepén /Laskai levéltárigazgató szorgalmából/ rendszerint feltüntették annak az erdélyi kancelláriai általános ügyiratnak jelzetét, melyben a szöveg eredetije található. Bzután következik a formulás részek elhagyásával bemásolt szöveg, a végén rendszerint dátummal és aláírással 0 Olyan esetekben, amikor több hasonló jellegű és tárgyú szöveg került bejegyzésre, előfordult, hogy Gsak az első ilyen iratot másolták be szó szerint, a többinél pedig, a cimben az eltérő személyt és tárgyat megnevezve, csupán utaltak az első bejegyzés részletes szövegére. 4, / Az 1 #£ 2, és 3. A22-24. rakszárau/ kötet végén egykorú mutató található; a 4. kötet annyiban is befejezetlen, hogy mutatója nincs. Az 1, kötet mutatójának címszavai eredetileg nem személy- és helynevekből, hanem az egyes 1ratfajták neveiből /Armales^ Compulsorium, Contradictio, Oonsensus stb,/ állnak, utólag azonban * sorok közé, lápok vééére stb. személy- és helynevekből álló címszavakat is beszúrtak. A 2-3. kötet mutatója nem iratfajták szerinti, hanem személy- és helyneveket, itt-ott tárgyakat jelző címszavak szerint halad. A címszavak a kezdőbetűkön belül egyik kötet mutatójában sincsai ek szorosabb betűrendbe szedve; utánuk a tárgy körülírása, majd a kötet