Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

leirat szövegét, a 3. kötet végére pedig a Caraffával kötött'. megegyezés, az előtte tett nyilatkozat, továbbá vallásügyi tárgyalásokkal kapcsolatos 1696-1702, évi i­ratok szövegét. A sorozat - a «Liber expeditionum et correspondentia­rum*, *Liber decretorum et politioarum expediti­onum 11 és "Liter mandatorum iuridlcorum" o. kötetekkel e­gyütt /ld, i Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára. 37-39/ - tulajdonkép az erdélyi udvari kancellárián lét­rejött "Királyi könyvek* előő, kezdetleges alakjának fe­lel meg, 2, / +22-25* raksz.i másolati kötetek A686-1714/, 4 kötet, 3, / Lapszámozott egykorú vagy kőzel-egykoru kötetek g nagyjá­ból időrendben haladó $ejegyzésekkel /megtörténik azonban, hogy szoros időrend helyett hasonló fajtájú iratokat má­solnak be sorozatosan, s aztán megint más fajtájúakat/. Az 1, kötet időben 1695-1703-ig halad, a végén Ad, az 1. f ontot/ 1686-1693, évi bejegyzésekkel; a 2, kötet 1698-' 700-ig; a 3, kötet 1701-1705-igj, a végén /ld, az 1,pon­tot/ 1688-1702. évi szövegekkel ; végül a 4, kötet, mely legnagyobbrészt Üres lápokból áll, 170°-171.4-ig. Az 1, kötet b e jegyzés élnek egy része hevenyészett^ utólagos ja* vitásokkal; a 2-4. kötetben törlés, utólagos érvénytele­nítés általában csak akkor fordul elő. ha az illető ado­mányozás stb. a dij lefizetése, a birtokba Iktatás el­mulasztása stb. miatt érvéiyét vesztette. A bemásolt szövegek élén rövid cimfej áll, mely rendsze­rint az Irat fajtáját, az érdekelt személyt s esetleg az adomány stb. tárgyat jelöli meg; ez a cim az 1. kötetben gyakran utólagos. A cimfej előtt, mellett vagy után közel­egykoraan ill. /az 1. kötetben/ a XlX. század közepén /Laskai levéltárigazgató szorgalmából/ rendszerint fel­tüntették annak az erdélyi kancelláriai általános ügyi­ratnak jelzetét, melyben a szöveg eredetije található. Bzután következik a formulás részek elhagyásával bemásolt szöveg, a végén rendszerint dátummal és aláírással 0 Olyan esetekben, amikor több hasonló jellegű és tárgyú szöveg került bejegyzésre, előfordult, hogy Gsak az első ilyen iratot másolták be szó szerint, a többinél pedig, a cimben az eltérő személyt és tárgyat megnevezve, csupán utaltak az első bejegyzés részletes szövegére. 4, / Az 1 #£ 2, és 3. A22-24. rakszárau/ kötet végén egykorú mutató található; a 4. kötet annyiban is befejezetlen, hogy mutatója nincs. Az 1, kötet mutatójának címszavai e­redetileg nem személy- és helynevekből, hanem az egyes 1­ratfajták neveiből /Armales^ Compulsorium, Contradictio, Oonsensus stb,/ állnak, utólag azonban * sorok közé, lá­pok vééére stb. személy- és helynevekből álló címszavakat is beszúrtak. A 2-3. kötet mutatója nem iratfajták sze­rinti, hanem személy- és helyneveket, itt-ott tárgyakat jelző címszavak szerint halad. A címszavak a kezdőbetűkön belül egyik kötet mutatójában sincsai ek szorosabb betű­rendbe szedve; utánuk a tárgy körülírása, majd a kötet

Next

/
Thumbnails
Contents