Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

LIBKR RBSOLÜTIONUM 1791 - 1848 1

0

/ Az erdélyi kancelláriénak a magyar kancelláriétél való különválása óta az erdélyi kancellária elnökségén vezetett másolati ill. kivonati kötet-sorozat, melybe - különféle kormányzati, közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekre vonatkozólag - folyamatosan bevezették: a/ az erdélyi kancellárhoz intézett királyi kéziratok teljes szövöget, b/ az erdélyi kancellária előterjesztéseire rávezetett nralkodói elhatározások teljes szövegét a kancelláriai előterjesztés tartalmi kivonatával együtt, továbbá a király elé terjesztett erdélyi kancelláriai ülésjegyzökönyvekkel és kurrens jegyzőkönyvekkel kapcsolatban hozott uralkodói elhatározások szövegét, c/ a kabinetirodához beérkezett és onnan királyi kézjeggyel az erdélyi kancelláriához leküldött magánkérvények tartalmi kivonatát. A sorozatot eredetileg alkotó +256-311

G rakszámu, egyforma külsejű és feliratú kötetek az 1791-1846

0 évkort ölelik fel; a leltározás során derült ki. hogy a rakszám szerint nem csatlakozó, más formájú és feliratú +329. rakszámu kötet a sorozatnak 1847-1848. évi kiegészítő része. 2. / +256-311. és 329. raksz.: másolati ill. kivonat-k&tetek { /1791-1848/, 57 kötet. 3. / Egykorú lapszámozott kötetek, minden évről külön-külön /kivéve a sorozathoz csatolt +329. rakszámu kötetet, amely két évet. 1847-et éé 1848-at, foglal magában/. Sgyegy köteten lil

0 éven belül a bejegyzések nagyjából az iratok beérkezése illo ennek megfelelően az erdélyi kancellárián kapott iktatószáma rendjében követik egymást, tehát a királyi kéziratok, az uralkodói elhatározások, az erdélyi kancelláriai tanácsülés! jegyzőkönyvekkel és Kurrens jegyzőkönyvekkel kapcsolatos királyi elhatározások és az uralkodói kézjeggyel ellátott kérvények kivonatai nem különülnek el egymástól, hanem beérkezésüknek ill. beiktatásuknak megfeMően felváltva következnek, igy kaptak évenkint újrakezdődő sorszámokat. Az ilyen reni ben sorakozó bejegyzések általában a következő adatokat tartalmazzák: baloldali oszlopban a bejegyzett irat keltére, beérkezési idejére, erdélyi kancelláriai iktatószámára, a másolati ill. kivonat-kötetben kapott évi sorszámára vonatkozó számszerű adatokat, jobboldalt peéig a bejegyzett iratokkal kapcsolatos szo~ vegeto Az azonban, hogy milyen adatok kerüljenek beiktatásra s milyen módon, a kötetek folyamatos vezetése során számos változáson-móaos<uláson~ ment keresztül. A rendszer alapjai már kezdetben. 1791-ben kialakultak. Királyi kézirat esetében a baloldali oszlopba felül "dd°* jelzéssel a királyi kézirat keltét, alája "exm." jelzéssel annak beérkezési idejét, alája "N.»% "Nr.%^Num.* jelzéssel