Wellman Imre: A Magyar Kancellária Levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 1. Budapest, 1951)

II. 1770 utáni korszak

zett megnevezése. 1828-tól fogva a rovatok és bejegy­zések igy módosulnak: a/ iktatószám; b/ a beérkezett irat beérkezésének ideje; c/ a beérkezett iratot kül­dő hatóság vagy személy megnevezése, rendszerint a be­érkezett irat keltének s esetenkint eredeti számának feltüntetésével; d/ a tárgy, az előiratra - s eseten­kint az utóiratra - való utalással; e/ az elintézés módja - elnöki előterjesztés az uralkodónak, vagy el­nöki átirat vagy leirat, vagy a kérvényre vezetett hát­irat, va^y "irattárba" -, esetenkint /kivált 1832-ig/ az elintézés lényegére vonatkozó utalással; f/ az el­intézés kelte: b/ annak jelzése: várható-e az ügyben királyi elhatározás, illetőleg átirat vagy jelentés; h/ milyen kanoelláriai elnöki iktatószám alatt érkezett be az /tehát az utóirat vagy kapcsolatos irat száma/, Ha hivatalból felvett ügyiratról volt szó, a b/ és 0/ rovatba az akta felvételének időpontja s az "ex con­cluso praesidii" megjelölés került. Ha a beérkezett irat királyi kéziratból vagy az uralkodónak tett ma­gyar kancelláriai elnöki előtex*jesztésre rávezetett s ezzel visszaküldött királyi elhatározásból állt, ak­kor a d/ rovatba rendszerint a királyi kézirat ill.el­határozás teljes szövegét bejegyezték. Az 1774—1810.evi iktatokönyv-kötettel párhuzamosan lajstrom is maradt fenn /+659.raksz./; ugvanosak lajst­rom van a most emiitett, +658.raksz.iktatókönyv-kötét­ben az 1809.évi iktatókönyv helyén. A lajstromok nagy­jából az iktatókönyveknek felelnek meg, de csupán az iktatószámot, a beérkezett ill.hivatalból felvett ügy­irat keltét /alatta esetenkint a kapcsolatos "Acta ge­nerállá" számával/ és az ügy tartalmi kivonatát fog­lalják magukban /esetenkint az elintézés módjára vo­natkozó utalással/; éppúgy évenkint, az éveken belül az iktatószámok sorrendjében haladnak, akár az iktató­könyvek. A mutatókötetekben ill. az iktatókönyvvel egybekötött mutatókban 1774-1830-ig egy-egy betűsoron belül több év követi egymást, 1831-tól a betűsor évenkint újra­kezdődik. A személy- é helynévi és tárgyi címszavak 1 1774-1834-ig első kezdőbetűjükön, 1835-1848-ig első két kezdőbetűjükön belül nincsenek szorosabb betűrend­be szedve; utánuk rendszerint a tárgy rövid megjelölé­se, majd a megfelelő ügyirat iktatószáma következik. Az 1831.évi mutatókötet ket betűsort tartalmaz; ezek ada-. tai kiegészitik egymást. Sbben az évben ugyanis - rész­ben 1832-re áttérjedően - a kolerával megfertőzött vi­dékekről beérkezett, fertőzés-gyanus /s ezért részben megfüstölt/ iratokat a hozzájuk tarteozó elintézésekkel együtt külön helyezték el s külön kezelték. /Dd.az ik­tatókönyv megfelelő rovatában az "ad cumulum 11 jelzést./ Az 1831^évi második mutató a most emiitett fertőzés-

Next

/
Thumbnails
Contents