Wellman Imre: A Magyar Kancellária Levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 1. Budapest, 1951)
II. 1770 utáni korszak
- a 2! esetleges utó irat okra. Hivatalból felvett ügyirat esetébea a b/~c/ rovatokba csupán az "ex conoluse Praesidii" megjelölés került. Abban az esetben^ ha a beérkezett irat királyi kézirat vagy az uralkodónak tett magyar kancelláriai elnöki titkos előterjesztésre rávezetett királyi, elhatározás volt, a legelső időben - 182? augusztusától 1827 októberéig - az imént d/ vei jelzett rovatba a királyi kézirat i11 c elhatározás teljes szövegét bemásolták. 1852-től kezdve - amikor az iktatőkönyv vezetésében s rovatainak megnevezésében az addigi túlnyomó latínról általában a német nyelvre tértek at - 1836-ig, s aztán 1845-1848'-ig/amikor a rovatok neve még német, de a bejegyzések általában ismét latinnyelvüek/ a rovatok és hejegyzések igv módosulnak? a/ iktatószám; b/ a beérkezett irat beérkezésének idejej c/ annak e hatóságnak ill e személynek megnevezése, kitől a beérkezett irat ered /királyi kézirat i11 0 elhatározás esetéoen az "a.h. Kabinetssehreiben" ill. "a.h.resolvirter Vertrag" megjelölés/, a beérkezett irat kelte - hivatalból felvett Ügyirat esetében mindezek helyett csupán az "ex concluso Praesidíi" megjelölés olvasható -, végül utalás az esetleges előiratra; d/ az elintézés módja /elnöki titkos előterjesztéshez uralkodónak, vagy elnöki átirat vagy leirat p vagy a beadványra vezetett hátirat, vagy i rattárba helyezés/; e/ az elintézés ideje? f/ annak feltüntetése % várható-e az ügyben királyi elhatározás, vagy hatósági átírat vagy jelentés; g/ milyen magyar kancelláriai elnöki titkos szám alatt érkezett be az /tehát az esetleges utóirat iktatószáma/* A két utolsó rovatba azonban rendszerint csak az utóiratok számát jegyezték. A mutató 1827-1835-íg egy kötetbe van kötve /itt az •egyo^""c^e4^Sg?-í855 »-fcg- egy kötetbe-van -kötve /itt-azegyes évek 182J-1834-ig egy betűsoron belül követik egymást, mig az 1835óévnek külön betűsora -van/, 1836ból hiányzik /pótlása folyamatban van/, 1845-lö47-ig évenkint egybe van kötve az iktatókönywel. 1848-ből külön kötetet alkot, melybe a megfelelő évi iktatófüzet bele van helyezve. A mutatók személy- és helynév! a tárgyi címszavai a kezdőbetűkön - 1845-ben a címszavak két első betűjén - belül nincsenek szorosabb betűrendbe szedve;; utánuk a tárgy közelebbi megjelölése | majd az iktatószám következik. A kutatásnak tehát - kivéve egyelőre még az 1836«évet, melyre nézve a mutató elkészüléséig az iktatókönyvet kell tételről-tételre átnézni - a megfelelő évi. mutatókból kell kiindulnia. A keresett címszó kezdőbetűjének megfelelő egész betűt /1845-ből csak a keresett címszó két első betűjének megfelelő részt/ végig kell
