Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
2 A1+ 6 NaOHa 2 Na^AlO^ + 3 Hg Az alumínium a természetben tisztán nem fordul elő, vegyületei azonban gyakoriak. Alumíniumoxid, timföld. Al^O^i A természetben színtelen kristályokban fordul elő /korund/f a krémnyomoktél pirosra festett példányok a rubinok, a kobaltnyomoktél kékre festett kristályokat pedig zafíroknak nevezzük. A vasoxiddal erősen szennyezett módosulata a smirgli. Az amorf, gyengén lazított alumíniumoxid savakban könnyen oldódik, a kristályos módosulatai azonban oldhatatlanok. A kristályos AÍ2°3 a gyómánt és a bór után a legkeményebb test és Így Igen értékes csiszolóanyag. Alumialumhidroxid Al/OH/y A természetben előforduló egyik módosulatát bauxitnak nevezzük. Mesterségesen, fehér, pelyhes, kocsonyás csapadék alakjában állítható elő, ha az alumíniuma ók oldatához ammóniát elegyítünk. Pl. alumiaiaatrikloriddali •« A1C1 3 + 3 EH 4 0H* AX/m/y 3 NH 4 Q1 As alumini umhidreacid gyenge bázis és mint ilyen, savakkal sókká alakul. Azonban erős bázisokkal szemben,gyenge sav jellemet mutat és aluminátok alakjában feloldódik. A frissen lecsapott aluminiumhidroxid az oldatban lévő finom eloszlású részecskéket magával ragadja, ezért zavaros oldatok tisztítására, derítésére használható. Hasonló okoknál fogva használják mint festékmegkötő anyagot, textíliák és rostok színezésekor. Aluminiumszulfát Alg/SO^/^i Színtelen, szagtalan por* Nagy mennyiségeket dolgoz fel a papíripar a papír tt enyvezésóre w .
