Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

Magnósium&nulf át MgSO^g A termé82étben nagy mennyisegekben, a kalciumkarbo­né ttal közösen, mint dolomit fordul elő. Fehér, könnyű, lasa per, vlsbea oldhatatlan, A kereskedelmi termék legtöbbször aagnéaiaahidroxiddal kevert. Savak lekötésére használják. ^alkurny Képles néven asirkő* Zsíros tapintású, lemezes ás­vány ^ Ssssetétole bizonytalan, különböző aagnéaius&vegyületek keverékéből áll. Hintőpornak, jelzőkrétának használják. Bá­nyászassa! nyerik, Táltozé összetételű magaézinasai likátokból áll. Savak és lúgok csak nehezen támadják meg, Tüzállé, ezért la­boratóriumi és kohászati ruhák és eszközök gyártására kiter­jedten használják. Cementtel összekeverve az eternit néven is­mert leneseket gyártják belőle. K alcium Ca g Szürkésfehér,puha, késsel nehezen vágható fém. Szá­raz levegőn állandó, nedves levegőn azonban gyorean oxidáló­dik* Levegőn hevítve meggyullad és részben kalciumoxiddá ég el. A vizet közönséges hőmérsékleten is hevesen bontja? Oa • 2 H 2 0 * Ca/0H/ 2 • H 2 Elemi állapotban kalcitm a természetnem nem talál­ható, vegyületei azonban nagyon elterjedted. Triviális néven kesexüsó. Fehér kristályos vegyület, erősen hashajtó hatású, A kesexüvlaek fő hatóanyaga, Magnéziumkarbonát MgOO«t

Next

/
Thumbnails
Contents