Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

H

2

S0

4-» 2 H t S0

4

" Sói a szulfátok, savanyu sói a biszulfátok, helyesebben elnevezve, a hidrogénszulfátok* Kénsav előállítása ma nagyiparilag kénből történik. A ként kéndioxiddá égetik /I/ ezt kéntrioxiddá oxidálják /II/ és vizzel kénsavvá egyesítik /III/í A nitrogén /N/, foszfor /P/, arzén /As/, antimon,vagy. régiesen stibium /Sb/ és bizmut /Bi/ tartozik ebbe a csoportba. Általában III és V értékű elemek. Az első kettő határozottan negatív jellemű, savképző. Az utóbbiak már átmeneti jellegűek. Hidrogénnel szemben háromórtóku elemekként viselkednek. Nitrogén |f

2

s A levegő 4/5 rész t alkotó, színtelen, szagtalan, igen kevéssé reakcióképes gáz. Nem ég és az égést nem táplálja,, Közönséges hőmérsékleten nagyon Indifferens, hevítve azonban sok elemmel közvetlenül egyesül és pl. fémekkel nitridekké alakul. Nagy mennyiségben fordul elő szabadon a természetben, főleg a levegőbenj Ez utóbbinak összetételei *» I. S+ 0

2 —> S0

2 II. 2 S0

2 + 0

2->2 SO^ III. S0

3-hH

2

0 -> H

2

S0

4

. Szerkezeti képletet H - 0 N O S ^ H - 0^ ^ 0 tehát VT-órtékü S atomot tartalmaz. A nitrogén csoport fontosabb elemel és vegyületei.