Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

Via HgOs Vékony rétegben szintelen, vastag rétegben kék szinü folyadék, Fagyáskor térfogata 9%-kal kiterjed. Ez a tágulás olyan erővel megy végbe, hogy nemcsak üvegeket, hanem a természetben a sziklákat is megrepeszti. Hüléskor a viz fajsúlya + 4°G~ig növekszik, ez alá hűlve újra csökken. A természetes vizek ezért mindig felülről lefelé fagynak meg. Legnagyobb a viz sűrűség + 4°-on. Kémiailag tekintve kitűnő oldószer, a reakciók nagy része vizes oldatban megy végbe. A cseppfolyós viz csak elenyésző mennyiségben van ionjaira disszoclélva szobahőmórsékletens H

2

0 ^± H% OH" ennek megfelelően a tiszta viz csak igen kevéssé vezeti az elektromos áramot. A fenti.egyenletből következik, hogy a viz gyenge sav ós egyúttal gyenge bázis is. Vizben való oldáskor számos só és vegyület kémiailag is reagál a viz molekuláival, főként azok a sók hajlamosak erre, amelyek gyenge savak és gyenge bázisok egyesülése utján keletkeztek. Az olyan reakciókat, melyekben a viz mint oldószer a kémiai folyamatban is részt ve$z, hidrolízisnek nevezzük. Pl. bizmutklorid oldásakor vizbea az oldáson kivül a bizmutkloridnak /BiCl^/ egy része a vizzel reagál és átalakul bizmutoxikloriddá* BiCl^ + H

2

0^± BiOCl + HC1 A természetes vizek közül csak az esővíz mentes többé-kevésbé idegen anyagoktól. Preparativ és analitikai munkákra, kazánok táplálására nem alkalmasak a természetes vizek, mert sok oldott sót tartalmaznak. Ezek a sók egyrészt zavarják a mennyiségi és minőségi meghatározásokat, másrészt kazánkő formájában lerakódnak a kazánok falára és kazánrobbanást okozhatnak.