Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

A pH érték ezek szerint nem más, mint az oldatban lévő hidrogén!onkoncentráöiő logaritmusának negatív értéke. Ilyen értelemben a teljesen tiszta viz hidrogónkitevője, vagyis pH-ja ** 7$ mert log lo~^ « - 7« A kémiailag semleges pontot ezek szerint pH • 7- el jelöljük* 7-nél kisebb számok a savas oldatokat, 7-nól nagyobb számok a lúgos oldatokat j ellemzik* A lugosságot, ill* savasságot pH értékekben általában csak 0-14 között szokás megadni. Ez nem azt jelenti, hogy nullánál savanyúbb, azaz negatív pH-ju, vagy 14-nél lúgosabb oldat nem létezhet* EM>en a pH skála mindkét irányban korlátlanul kiterjeszthető* A gyakorlatban azonban a 0 alatti és 14 feletti pH értékeket inkább normalitás.ban adják meg. A pH értéknek pontos megállapítása minden kémiai munkánál, különösen a savas és lúgos károsodások megelőzésére végzett eljárásoknál rendkívül fontos* Ezért többféle pH- mérési, íll. meghatározási módszert dolgoztak ki. Ezek közül legegyszorübbek az u .n. indikátoros módszerek* Ezek azon alapulnak, hogy bizonyos szerves vegyületek és növényi festékanyagok különböző pH-jm oldatokban más-más színűek* Ilyen régóta ismert növényi festék pl. a lakmusz. Ennok az a tulajdonsága, hogy vízben oldva és a mérendő oldathoz csepegtetve savas közegben /? alatt/ piros, lúgos közegben /?.felett/ kék. Semleges oldatokban 7-es pH érték körül Ibolya* A lakmusz tehát a savasság ós lúgossá.: megkülönböztetésére alkalmas. Más szerves vegyületek más-más pH-értekéknél mutatnak színváltozást. Ilyen módon a 0-14-ig terjedő egész pH-skálára kidolgoztak alkalmas szinjelző vegyületeket, u.a. indikátorokat, amelyek a reájuk jellemző pH értéknél színüket feltűnően megváltoztatják. A színváltozás intenzitásából még a tizedes pH értékeket is meg lehet állapítani* Az indikátorokat általában szürőpapircslkokra itatva és beszárítva hozzák forgalomba. Ilyen módon jutnak az indiIiitorpapir okhoz* Egyes, u.n. univerzálindikátorpapírok nlyan