Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

hetett jósolni, sőt atomsulyukat előre megmondani, melyeket az ő korában móg nem ismertek. ^ vegyületek rendszertana:

, A vegyületeket kómiai természetük alapján három csoportba oszthatjuk, nevezetesen savakra, bázisokra ós sókra. Azokat a vegyületeket, amelyeket egyik csoportba sem lehet sorolni, "indifferens vegyületek

11 néven külön csoportba szokás osztani. Ilyen pl. a szerveskémiából ismert metán /CH^/, benzol /CgH

6

/, stb. Az indifferens elnevezés azonban teljesen helytelen,^mert kémiai hatástalanságot jelent, már pedig a felsorolt vegyületek nem nevezhetők ilyeneknek. a./ Savaknak nevezzük azokat a vegyületeket, amelyek bázisokkal /lúgokkal/ sót adnak. /A savaknak és bázisoknak szabatosabb definiálásáról még az elektrokémiai részekben bővebben lesz szó./ Savak pl. a következő vegyületek* HCl = sósav H

2

S0

4 ~ kénsav H^BO^ » bórsav HNO^ 88 salétromsav H^CO^ • szénsav H^PO^ » foszforsav Mint látható, minden sav tartalmaz hidrogént. Amikor a savak bázisokkal sót képeznek, a savak hidrogénatomjai részben vagy egészben fématomokkal helyettesitődnek. Ha a savakból képzeletben elvesszük azokat a hidxcgénatomokat, amelyek fémmel helyettesíthetők, a savmaradókhoz jutunk} minden szervetlen sav annyi értékű, ahány helyettesíthető hidrogénatomja vans klorid gyök s —Cl a sósav maradóka, 1 értékű sav nitrát 11 í — NO^ a salétromsav H 1 * ,f szulíát w S ^SO^ a kénsav » 2 « " karbonát** f ^=e0^ a szénsav "2 M » borát » f —BQ^ a bórsav • 3 » V l'oszfát M 1 ffPO^ a foszforsav 11 3 n H