Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

A vegyértékek ismeretébea azután felirhatók az u.n* szerkezeti képletek, melyek az egyes vegyületekben az atomok egymáshoz valé kapcsolódásának módját is feltüntetik. A valóságban természetesen a molekulában az atomok térbelileg nem így helyezkednek el, a szerkezeti képlet egy általunk mesterségesen kialakított felirási módszer, mely azonban a vegyület felépítésének megértését rendkivül szemléletessé teszi* A szerkezeti képletek felírásakor a vegyértékeket vonalakkal jelölik* Az elem ezekkel a vegyértékekkel karokhoz hasonlóan, képes a mellette lévő elemekkel kapcsolódni. Uj vegyületek keletkezésekor a vegyértókkötósek játszák a legnagyobb szerepet. így pl?*, mivel az oxigén 2 vegyértékű, az oxigén atomot két szabad vonallal szokták ábrázolni: - 0 Az egy vegyértékű hidrogénből viz keletkezése köaben 2 atomot képes megkötni,, a viz szerkezeti képlete tehát? H - 0 - H Természetesen, teljesen mindegy, hogy térben, vagy papíron milyen irányban helyezzük el az egyes atomokat^ mindig csak arra kell ügyelnünk, hogy az elemeket annyi vonallal, 111* karral lássuk el, amennyi a kérdéses vegyületben vegyértéküségüknek megfelel. így pl* teljesen mindegy, hogy a viz molekulájának szerkezeti képletét az a*/ b./ c./ d./, vagy más, tetszés szerinti alakban ábrázoljuk, valamennyi egyenértékű és helyes, ha a hidrogéneknek mindig 1, az oxigéneknek mindig 2 kart adunk: H - 1 ^

H 0 H - 0 - H 0 o ' •H - I ^

H H a./ b./ c./ d*/