Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

3 I! 3 0 dimetil-keton = aceton Kevésbé reakcióképesok, mint az aldehidek. Már első tagjuk - az aceton, - is folyadék, a nagyobb C atomszámuak már szilárdak, illatanyagokként használatosak, flceton, dimet ilket on

, CH^-CO-CH^: 56 C -on forró folyadék. Előállítása ma a fa száraz desztillációjakor nyert Ca-acetátból /szürke mész/ történik ugyancsak száraz desztillációval kb. 4—5oo c° hőmérsékleten. Legújabban acetilénből is előállitják szintetikusan. A kémiái ipar fontos nyersanyaga. Legnagyobbrészt mint oldószer kerül forgalomba. Jól oldja a nitrocellulózt,.a# egyéb cellulóz származókokat, ós a gyantákat, ezért a robbanóanyag*?iparban és a lakkiparban alkalmazzák. Ezenkívül sok szerves szintézisnek is kiindulási anyaga., h. / Szerves savak. Azokat a szerves vegyületeket, amelyekben a - COOH /karboxil/ gyök szerepel, savaknak nevezzük /ismeretes a karbonsav elnevezés/. Tulajdonképpen a szénhidrogének karboxil származékainak foghatók fel. Mivel vannak alifás és. aromás szénhidrogének, ezért a savak is lehetnek alifásak és aromások. Az alifás savakat más néven zsírsavaknak is nevezik, mivel nagyobb C atomszámu tagjaik zsírokban ós olajokban fordulnak elő. * A savak szénsav szármáz okoknak foghatók fel, amenynyiben a szónsav egyik hidroxilját alkilgyökkel /-CH^, -C^H^stb./helyettesitjük. OH ,B B * alkilgyök y / 0 C 0 m C X

0H OH /-CHyCgH^ stb./