Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

b. / Telítetlen szénhidrogének. Az eddig tárgyalt szénhidrogének telitett vegyületek voltak, mert minden szónatom a másik szénatommal összekapcsolódva csak egy vegyértékével hozta létre a kémiai kötést. Ha azonban nem egy, hanem két-két, vagy három-három vegyértékkel kapcsolódik össze két szónatom, aükor telítetlen vegyületünk van. Legegyszerűbb két alapvegyület az etilén: H

2

C=CH2> melyben kettős kötés van és az acetilén HCSCH, melyben hármaskötés van. Ezen telítetlen szénhidrogének közül legfontosabb a mi szempontunkból az acetilén: Q^Z* Levegőn erősen világító lánggal égő gáz, mely levegővel robbanó elegyet alkot. Kalciumkarbidból /karbid/ vizzel állitható elő, erre a célra készült acetilénfejlesztőben. Nagyiparilag is előállítják ós gázbombában hozzál forgalomba, melyben likacsos, porózus anyagba, süritik, acetonban oldva. Az igy forgalomba kerülő acetilén az un. dissous /dísszu/ gáz, melyet hegesztésre használnak, riégebben világításra is használták. Ma a világításon ós a hegesztésen kívül a kémiai nagyipar fontos nyersanyaga, igen sok szintézis alapanyaga. c. / Helyettesi tett szénhidrogének

. Helyettesítésen azt értjük, midőn a szénatomhoz kapcsolódó .hidrogén nelyett valamilyen más atom, vagy atomcsoport kapcsolódik. Pl. C-H helyett C-Cl, vagy C-OH fordul elő. Legegyszerűbb ilyen" helyettesitett metán és' etán származék a*metilklorid ós az etilklorid, színtelen gázok, melyeket a hűtőgépekben, jégszekrényekben használnak. Ezekben csak egy hidrogénatom volt klóratommal helyettesítve.. A mi , szempontunkból fontosabbak azok a metánszármazókok, melyekben három hidrogén atom van halogén atomokkal /Cl, Br, J/ helyettesítve. K

loroform CHCl^: Színtelen, víznél nehezebb folyadék. Zsírok, olajok, gyanták jó oldószere, nem gyúlékony.. 61°-on Tori'. Édeskés szagú és izü, altatásra is használják,'