Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

VIII. Nyomda

A magyar kirajzolás története a 19. században. Bp. Akadémia, 1960,; Soltész Zoltánná A magyarországi könyvdiszités a 16. században. Bp* Akadémia, 1961. A magyar nyomdászat Hess András budai nyomdájával 1473ban indult útjára és néhány rövidéletű nyomda után Brassóban késdód öt t meg 1535-ben ténylegesen. A 16. századból a statisztika 36 rövidebb-hosszabb ideig működő nyomdánkat ismer. Köztük van az 1561-ben alapult debreceni nyomda, amelyiknek 400 éves folyamatos létezése "Európában is egyedülálló. A nyomdák technikai felszerelése és technológiája miben sem különbözött az előzőkben közöltektől. A 17. században 27, részben az előző században, részben újonnan alapított nyomda látta el kulturális szükségletünket, amelyek az ismert gyakorlat szerint működtek. Betükészületüket többnyire külföldről hozatták. E század nyomdászai közül meg kell említeni Misztótfalusi Kiss Miklóst, akinek betükészitési müvé1 szete világhirü lett. 12 évi kolozsvári nyomdaszkodása alajtt remekbekészült kiadványaival gazdagította hazai irodalmunkat. A 18. században az eddigi kutatások szerint 38 nyomdánk működött, részben korábbi századi, részben uj alapítású, de több kőzüiükkcsak rövidéletű volt. Megemlíthetjük a még 1577-ben alapított nagyszombati egyetemi nyomdát, amelyik 1797-ben került Budára, a Budán 1724-ben nyomdászkoőni kezdő Landerer családot, Paczkó Eerenc nyomdászunkat, aki Pozsonyban Magyar Hírmondó,majd Pesten Magyar Merkurius cimmel adott ki hírlapokat, és az említett debreceni nyomdát. A nyomdatechnika általános változása nyomdáink életében is jelentkezett : vas alkatrészekkel látják el a sajtót, a század végén alkalmazzák a festékező labdák helyett a festékező hengert. A század uto&só évében a litográfia is megindult hazánkban. A 19. század elején 52 nyomdánk elégítette ki az egyre fokozódó szükségletünket, hisz a kevés korábbi kísérletektől eltekintve, e században indul meg a hazai folyóirat- és újságkiadás. 1890-ben 287 nyomdánk volt már. A század jelentős újításai közül a vassajtót a 10-es években használták nyomdáink. A gyorssajtó a 30-as években kerül hozzánk, a hazai gyártás 1859-