Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

VIII. Nyomda

tés birkózhatott meg vele. A szedőgépnek több feladatot kellett elvégeznie: a szedést, a sorkizárést és a visszaosztást. A szak­rendszerezés 7 alapeszme szerint elkülönüld tipust különböztet meg, de lényegében kétféle van: kész, öntödei betűkkel dolgozó ­tehát csak szed - és a matricával dolgozó - tehát szed és önt is, mégpedig vagy egyes betűket, vagy sorokat. A probléma,megoldásával sokan foglalkoztak. Az első sze-. dógép feltalálója B.Foster volt /1815/, de kísérleteit abbahagyta. Ez időtől kezdve szinte minden évben ujabb tipus jelenik meg, de egyik sem megfelelő. A szedésgyorsitás feladatait Mergenthaler oldotta meg e­redményesen- 1886-ban megjelent Linotype nevü soröntő gépével. Matricákat szedett, elvégezte a sorzárást, az öntést, és vissza­osztotta a matricákat. ,A kisérletek azonban tovább folytak. Jelentős eredményre jutott T.Lanston a Monotype nevü, 1894-ben bemutatott, egyes betű­ket öntő és szedő gépével. Két részből áll: az egyik a szedőgép "Írógépe**, amelyik karton tekercsre, sorkizárással, az egyes be­tűknek megfelelő különböző lyukcsoportokat "szed", a másik az ön­tőgép, amelyik a lyukasztott papírtekercs szerint matricákból ki­önti az egyes betűket. E században megindult a foto- vagy fényszedőgép kísérle­tezés, amelynek jelentős állomása a Fotosette néven forgalomba ke­rült Linotype rendszerű fényszedőgép. 'Itt emlékezünk meg az un. stereotipiáról, vagyis a tömentés­. rCl. Az az eljárás, amellyel a mozgatható betűkből készült sze­dőtömb, -átnyoratatás céljaira felhasználható, lemezzé alakit­ható át. Lényegében két részből áll : a nyomótömb matricájának elkészítéséből és ennek segítségével a tömb kiöntéséből. Már a 18. században kísérleteztek vele. Jelentős volt Stanhope gipszmatricája /1790/. 1829-ben Genaux feltalálja a papir­stereotipiát, vagyis papirmasématricát alkalmazott. Folya­matosan kialakítják a megfelelő módszert, s a század végére elkészültek a ma is használatos készülékek. Két módszere van: a nedves és a száraz. Lapos formában /gyorssajtóhoz/ és fél­gömbölyü formában /rotációshoz/ alkalmazzák. A kiöntéshez be­tüfémet használnak, A gyorsaság fokozására e században megal­kották az önműködő gépeket. Ma hidraulikus matricaprést és száritót, univerzális egyengetőgépet és vízhűtéses sík és ro­tációs lemezöntő gépet használnak.

Next

/
Thumbnails
Contents