Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

VIII. Nyomda

A nyomtatás előtt az enyvezetlen nyomópapírt /ld.IV.B. 6./ nedvesítették. A nyomtatást általában ketten végezték: a nyomtatómester és a labdák mestere, de gyakran váltották egymást, tehát mindkét müveletet ismerték. A nyomtatómester a kihúzott taligára tette a nyomóformát „ majd az ivet a fedő tüzőire /regiszter/ szúrta, azután rászorította a dobot. Ezalatt a labdák mestere a labdákkal szétdörzsölte a festéket és a nyomóformát a festékes labdákkal vékony réteggel bevonta. A nyomtatómester ráhajtotta a fedőt a nyomóformára és a taligát a forgattyuval a nyomótalp /tégely/ alá hajtotta, a talpat forditóruddal, két kézzel ügyesen éa gyorsan ráhúzta, majd,visszaengedte ugy, hogy a tégely rugalmasan.visszapattanjon. Ezután a nyomtatómester a taligát kihajtotta, a födőt felnyitotta, kicserélte a nyomtatott ivet üresre és folytatták ezen forma nyomósát addig, amig a példányszámnak megfelelő mennyiség kész nem volt. Miután a külső forma nyomtatásával elkészültek, feltették a belső formát és kinyomtatták az előbbiek szerint az iv másik oldalát is. A kiszerelésről, vagyis a kötészetről a külön jegyzetben részletesen ismertetést kapunk. Elöljáróban csupán annyit, hogy a kinyomtatott iveket, a nedves papir miatt kötelekre kiterítve, szárítani kellett. Közvetlenül a nyomtatás után, általában csak a nyers ivekben forgalmazottakat szárították, a többit előbb többnyire enyvezték; rétnagyság szerint hajtogatták, az iveket egyengették, az ivjelzés szerint ellenőrizték a,sorrendet, besajtolták a könyvet, majd fűzték, vagy kötötték. f/ Képkészítés A képsokszorositás uralkodó típusa a fametszet. A 15-16* században a késsel készült lényegében azonos az irás sokszorosítással - mindkettő magasnyomtatás: a betű és kép vonala kiemelkedik a nyomóformából. A 15. század elején ujabb technika alakult ki: a mélynyomtatás őse, a rézmetszet, ahol a kép vonala bemélyed a nyomóformába. Mindkettőhöz a sajtót használták, az utóbbihoz kialakítják az un. réznyomósajtót. A 16. században harmadik technika keletkezett, a maratás, vagyis a rézkarc: a viasszal, vagy