Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

VIII. Nyomda

Ad. VI.C/. A nyomdászok a 19, századig maguk állitották elő « A festékezés műveleténél két .eszközt használtak: a festéktörő asztalt és a festékező labdát. Az előbbi egy faállványon nyugvó nagyobb simafelületü kő - rendszerint márvány - lap volt. E lapon egy maroknagyságu, alul dombomra csiszolt kővel dörzsölték össze a kormot és a lenolajat .és a labdákkal vitték a nyomó-formára* Két labdát használtak - a nyomdászok magulc készítették mindegyik kézben egyet-egyet. A labda két részből állott: a nyélből és.magából a labdából* A nyé^L egy kb. 3-4 cm átm. 10-15 sz. ~ hosszú, hengeres farudaeska volt. Ennek céljára kötötték rá a úohányzacskóhoz hasonló szabású, bőrből készült labdát, amelyet fodorított szőrrel tömtek £i ugy, hogy alul lencsealaku lett. A kitömött labda átmérője kb. 15-20 cm volt* A festékező labdát a 18* század végétől nagyon lassan kiszorítja az un. festékező henger, vagyis enyvből és szirupból /cukor/ készült, házilag készített, nyélben végződő két tartórszár közé fogott rugalmas henger. d/ Nyomtatás , A nyomtatás legfontosabb eszköze - a nyomda jellemzője a sajtó. A régtől ismert nyomtatási elvet /szőlősajtó, papirsajtó, stb./ alkalmazta Gutenberg a sokszorosításhoz és megalkotta az e célnak megfelelő, de viszonylag bonyolult mechanikával dolgozó kézi sajtót. Két problémát kellett megoldania: 1/ a nyomóforma és a papiriv gyors kezelési lehetőségét, 2/ az oldalak egyenlő színezését és pontos egymásra esését /regiszter/. * .».-.. A Gutenberg-féle kézi sajtó fából készült. Felül volt a korabeli papiriv felének /konc/ megfelelő nagyságú nyomótalp, az un. tégely. Alul egy, forgattyuval előre-hátra mozgatható, téglalapalaku rész, az un. taliga. Ennek a nyom<5talp felőli részén volt a papirivnyi nagyságú fenéklap, az un. fundamentum /nyomóalap/, erre tették rá a szedésformát, a másik végén volt csuklókkal felerősítve - tehát kinyithatóan - az un. sajtófedő. Ennek tüzőire szúrták rá a nyomtatandó papírívet, igy biztosították külső-belső nyomtatásnál a pontos regisztert. E sajtón a 17. századból kezdve csak annyit változtattak, hogy a tégely csavarorsóját rézből, majd vasból, s a for-